86801. lajstromszámú szabadalom • Selyemóvó malomszita

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI J|gjͧjgj| , SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86801. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. FC'FE^OO Selyemóvó malomszita. Kovács József fő molnár Nagyatád. A bejelentés napja 1922. évi május hó 2-ika. Az ismeretes malomszitáknál az a hát­rány mutatkozik, hogy a hengerek közül kikerülő őrlemény egész tömegében végig vonulva a szitán, az őrleményben lévő durvább szemcsék egyrészt koptatják a drága selyemszövetet, másrészt tömegük­nél fogva a kiszitálandó anyagot a szita felületére való jutásában akadályozzák. Fokozza e hátrányt az a körülmény, hogy a szitaszövet tisztítása a szövetet még in­kább koptatja, amint az pl. búzával való tisztításnál történik. Kefés szitáknál pe­dig a kefének gyorsan előforduló elaka­dásával a szitálás is megszűnik és az őr­lemény olyan állapotban hagyja el a szi­tát, amilyenben arra rákerült. Egyes szitarendszereknél a szitálandó őrlemény nemcsak súlyával, de a szitaszövetre való dobása révén eleven erejével is annyira egénybe veszi a szövetet, hogy az sokszor hirtelen kiszakad. Ehhez járul még, hogy a felvonókból, csövekből stb.-ből fadarab­kák, szögek vagy hasonlók is kerülnek a szitaszövetre és azt tönkre teszik. Ez a körülmény a fentebb felsorolt hát­rányok kiküszöbölését célozza. A talál­mány lényegét alkotó részek a követke­zők: elosztócsatorna, amelyre elsősorban kerül az őrlemény: ennek nyílásai sod­ronyszövettel vannak bevonva, amelyek az őrleményben lévő nagyobb darabokat, idegen tárgyakat stb.-t visszatartják; sza­bályozó, amelyre az elosztón átment őrle­mény jut; ez utóbbi olyan nyílásokkal van ellátva, mint az elosztó csatorna, mi­mellett ezek a nyílások egy csavar, illetve erre szerelt kézikerékkel vagy más alkal­mas módon kellőképen beállíthatók, úgy hogy a szitaszövetre egyenletesen elosztva kerüljön az őrlemény. A találmányhoz tartozik még a szitaszövet tisztítására szolgáló berendezés, amellyel az egyes sziták alatt egy-egy alternatív mozgású kefét járatunk. A találmány szerint szerkesztett szita­készüléknek egy példaképpen vett fogana­tosítási alakja a mellékelt rajzon vari fel­tüntetve. A rajz 1. ábrája a készülék egy vázlatos hossz­metszetét láttatja, a 2. ábrán a készülék oldalnézetben, illető­leg keresztmetszetben látható, a 3. ábrán a készülőik oldalnézetében a tisztítóberendezés van szemléltetve. A hengerek közül kikerülő őrlemény az (1) nyíláson átkerül a szitába és pedig először is a (2) elosztó csatornába, ennek sodrony szövettel elzárt nyílásain át pedig a (3) szabályozóra. Ez egyenlő távolság­ban kiképezett nyílásokkal bíró és egy­más fölött elrendezett két lemezből áll, amelyek közül az egyik helytálló, a másik pedig eltolható, úgy hogy az őrlemény átbocsátására változtatható nagyságú nyí­lásokat nyerünk. A szabályozót elhagyó őrlemény most már a (4) keretekben ki­feszített selyemszövetre esik. E keretek hosszabb szélei vízszintesen, rövidebb szélei ferdén helyezkednek el. Az egyes keretekre kifeszített szitaszövet alatt egy­egy (5) kefe van elrendezve, úgy amint azt a 3. ábrán végnézetben feltüntettük. A kefék kis (6) görgőikön mozognak a (7) pályán. Mozgatásukra az alább leírandó berendezés szolgál. A (8) csapágyakban ágyazott (9) tengelyre egy (10) csavar van ékelve, ami a -helytállóan ágyazott tengelyen ülő (11) csavarkerékikel kap­csolódik. Ez utóbbi kerék kerületén meg­erősített csaphoz egy (12) liajtórúd csatla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom