86797. lajstromszámú szabadalom • Talajlazító ikereke

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8679'í. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Talaj lazító iker-eke. Vékony Ferenc miniszteri altiszt Budapest. A bejelentés napja 1923. évi junius hó 27-ike. Ismeretes az a körülmény, hogy a ka­szálók és legelök növényzete, különösen száraz esztendők sorozata után, igen el­satnyul és rajta sok helyütt kopár részek 5 keletkeznek. E körülmény oka abban rejlik, hogy az évek sorozatán át fel nem szán tott talaj összesül és kemény rétegében a gyökerek nem lelnek tápot és nedves­séget. 10 A találmány tárgyát képező, talajlazító ikerekével a növényréteg alatt fekvő föl­det, a felület észrevehető megsértése nél­kül fellazíthatjuk és porhanyossá tehet­jük úgy, hogy a gyökér szálak, a talajba 15 beszivárgó nedvességhez ismét, nagyobb mértékben hozzájutva, erőteljes fejlő­désnek indulnak és így a kaszáló hoza­mát megsokszorozzuk. A találmány tárgyának egy példaké-20 peni kiviteli alakját a csatolt rajzon tün­tettük fel, ahol az 1. ábra az eke hosszmetszete. A 2. ábrán felülnézetben van a szerkezet feltüntetve és a 25 3. ábra az eliilnézetet szemlélteti. Az eke teste, illetve váza vastag vasle­mezből készül, célszerűen olyképen, hogy az (1) oldalfalak két darab 1 cm vastag­ságú vaslemezből vannak összeszege-30 cselve. Ezeket az oldalfalakat felül több (2) pánt fogja össze. Az (1) oldallapokhoz, elül, a (3) vasszalag csatlakozik, amelynél fogva az eke gépi erővel vontatható. Az eke és a vonógép közötti, összekötő szerv 35 gyanánt a (4) vonórúd szolgál, amely az (5) kerékre támaszkodik. Az (1, 1) oldallapokra, belül, két (6, 7) közel sík felületű ekevas van szegecselve. Az eke vasak elől hegyesek és hátul egye­nes vonalban végződnek, az (1) oldalfalak í'j között pedig úgy vannak elhelyezve, hogy hegyes élük lejjebb feküdjön, mint az egyenes vonalban végződő hátsó részük. A vasak hajlásszöge beállítható is lehet oly képen, hogy rögzítésükre nem szege- 45 esek, hanem hasitékokban fekvő csavarok szolgálnak. Minthogy géprészek ily be­állítási módja ismeretes, a rajzon ezt, az egyszerűbb ábrázolás kedvéért, nem tün­tettük fel. 50 Mindegyik (1) oldallap homlokéle előtt egy-egy (8) csoroszlya van felemelhetően elrendezve. A csoroszlyák két lapból álla­nak, amelyek az (1) oldallapok éleit közrefogják és elől ki vannak élesítve. 55 Az eketest belsejében, a két oldallap kö­zött, több fogashenger fekszik. A feltün­tetett példaképeni kiviteli alaknál három (9, 10, 11) ilyen henger van feltüntetve. A szerkezet működése a következő: 6o Az ekével a fellazítandó talajon végig­szántunk. A két (8) csoroszlya, az (1, 1) oldallapok előtt, a talajba függélyes be­metszéseket hasít, amelyekben azok szán­tás közben haladnak. Az oldallapok közé öa rögzített ekevasak, a növényszőnyeg alatt, a csoroszlyák által létesített függé­lyes bemetszések szélességében, a talajt felhasítják. Az ilyképen kivágott föld és növényszalag az ekevasakon felcsúszik, a 70 fogas hengerek fölé kerül, amelyek a mozgó földtömeg által megforgattatnak és a földszalagot megtámasztva, a gyö­kérzet közötti földréteget lazítva, a gye­pet visszavezetik előző helyzetébe. Közben 75 a két ekevassal felhasított földréteget a fogashengerek fogai szétmorzsolják és a gyökérzet puha földrétegre kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom