86789. lajstromszámú szabadalom • Csuklótagos fűrész

Megjelent 1931. évi május li

ó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86789. SZÁM. — Ylll/c. OSZTÁLY. Csuklótagos fűrész. LincL Arvid mérnök-gyártulajdonos Stockholm. A bejelentés napja 1923. évi január hó 31-ike. A találmány a fűrészek azon fajtájára vonatkozik, mely egyes, egymásba kapaszkodó horogalakú végrészekkel ellátott, fűrészfogas tagokból van összefőve. 5 A találmány célja az egyes tagok között tökéletesített összeköttetést létesíteni, oly módon, hogy az egyes tagoknak láncszerű egésszé való összeillesztése egyszerűbbé váljék és a tagok kölcsönös elfordulása 0 csekély súrlódással mehessen végbe. A találmány lényege abban van, hogy az egyes tagoknak egymásba kapaszkodó horog-részei között külön csuklócsapokat rendezünk el. Ezzel a csuklótagos fűrész 5 az üzemközben hirtelen fellépő igénybevételekkel szemben ellenállóbbá, lényegesen tartósabbá és az eddigi ily láncszerű fűrészekkel szemben egyszerűbben előállíthatóvá válik. 10 A mellékeli rajzokon a találmány tárgyának néhány példaképpeni foganatositási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány szerinti csuklótagos fűrésszel ellátott fa döntő fűrészgépet mu-15 tat felülnézetben. A 2. ábra e gép oldalnézete. A 3. ábra az 1. és 2. ábrák szerinti gépnél alkalmazott vezetőtárcsának, valamint az ezzel kapcsolódó csuklóitagos fűrésznek 10 egy-egy részletét mutatja nagyobb léptékben. A 4. ábra a csuklótagos fűrész harántmetszete. Az 5. ábra a fűrész él-nézete. A 5 fi. ábra a csuklótagos fűrész egy másik foganatosítás! alakjának oldalnézete. A 7., 8. és 9. ábrák egy harmadik foganatosítási alakot szemléltetnek oldalnézetben, ül. harántmetszetben és él-nézet ben. A 40 10—12. ábrák, továbbá a 13., 15., 16., 18. és 19—21. ábrák négy további foganatosítási alakot mutatnak hármasával, oldalnézetben, illetve harántmetszetben és élnézetben. 45 Az 1. és 2. ábrák szerinti fadöntő gép mindenekelőtt a fogantyúval ellátott (1) keretből és az egyes tagokból összetett (2) fűrészlapból vagy fűrészláncból áll, melv a (4, 5, 6) és (7) vezetőtárcsákon jár. A (6) 50 tárcsa egyúttal a láncszerű fűrész hajtótárcsája gyanánt szolgál. A hajtás alkalmas motor felől történik, amelyet akár a keretein erősíthetünk meg, akár pedig a talajon állíthatunk fel s ekkor azt hajié- 55 kony tengely segélyével kötjük össze a (6) hajtótárcsával. A keretben, mely üregesen van kiképezve, a láncszerű fűrész teljesen védett állapotban jár. Maga a fűrész a 3—5. ábrákon feltűnt,e- 60 tett foganatosítási alaknál fűrészfogakkal ellátott (3) tagokból van összeállítva, amelyeknek végei horogalakú (8, 9) részekkel vannak ellátva, úgy hogy mindegyik tag nagyjában S alakú. Két-két szomszédos 65 tagnak egymásba kapaszkodó (8, 9) horogrészei közé egy-egy (10) csap van behelyezve, melynek hossza valamivel nagyobb, mint a fűrésztagok vastagsága és melynek palástján horony van kiképezve, 70 amellyel a (8, 9) horgok szélei kapcsolódnak, ami meggátolja a tagok szétesését. Az egyes tagok különválását az is meggátolja, hogy a (8) horog hátsó (11) éle a szomszédos tag (9) horogrészének belső 75 (12) éléhez közel fekszik. A fűrészláncnak (7) vezietőtárcsája a tagok alakjához igazodik, nevezetesen magas (13, 14) kari-