86788. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési készülék

- 3 — módosítása révén létesített áramerősség­változások a (29) görbében vannak feltün­tetve. Ezen görbe még alacsony lemez­feszültség esetén is meredekebb és ke-5 vésbbé egyenes, mint a (28) görbe. Az ily módon létesített görbe lejtőszögét rendesen rho-val jelöljük. Más szavakkal rho a lemezáramkör áramerősség-változá­sainak microamperekben kifejezett értéke 10 és a rácsáramkör Voltokban kifejezett feszültségváltozásai közti viszonyt fejezi ki. Ezen érték a cső konduktivitásának is neveztetik és rendszerint microohmokban fejeztetik ki. 15 A 4. ábra különböző lemezfeszültségek mellett tünteti fel a cső konduktivitását. A konduktivitás microohmokban ordiná­ták gyanánt, a lemezfeszültségek pedig abscissák gyanánt vannak feltüntetve. 20 Láthatjuk, hogy a kemény vagy magas vácuummal bíró cső konduktivitását fel­tüntető (30) görbe gyenge egyenletes lej­tésű. A találmány szerinti lágy cső kon­duktivitását ábrázoló (31) görbe ellenben 35 a vacuum-csőnek görbéjét igen megköze­lítőleg követi ugyan kb. 16 Voltig, itt azonban élesen felkanyarodik és majdnem függélyesen halad tovább. Vagyis a cső gáztöltésének ionizálódási feszültségénél 30 és e fölött a cső konduktivitása különböző lemezfeszültségeknél igen lényegesen vál­tozik. De sőt az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy az ionizálódási feszültség közvetlen szomszédságában lévő, ill. azt J5 megközelítő feszültségek mellett a kon­duktivitás még hirtelenebbül változik, mint ahogy azt a 4. ábra görbéje feltün­teti. Ha egy találmány szerinti csövet de­tektor gyanánt használunk az ionizálódási 10 feszültség fölötti lemezfeszültséggel, pl. 18—23 Volttal, mely feszültség alacso­nyabb annál, amelynél az ionizálódás oly heves, hogy izzást okozhat, a konduktivi­tás változásának mérve igen nagy s ennek j5 megfelelően a felvevő áramköre erősségé­nek változásai is igen nagyok lesznek. A készülék tehát a rácsáramkör feszültségé­nek gyenge, pl. gyenge rádió-jelek által előidézett, változásaival szemben is igen j0 érzékeny. Az eddig gyártott lágy csövekben ezen érzékenységi állapot a cső gáztartalmá­nak folytonos változása folytán igen vál­tozó és ingadozó volt. Ezen ingadozás nyilván a cső egyes részeiből kiszabaduló 55 gáznak tudható be, míg a gáz egyidejű fogyása a csőben végbemenő kémiai és fizikai behatásoknak tulajdonítható. A találmány szerinti detektor-csőben az in­gadozások ezen forrásai ki vannak küszö- 60 bölve, mert a körte és a cső működő részei felszabadulható gáztól megfoszttat­tak, míg a körte gáztöltése fogyással szem­ben ellentálló. Bármily módon fogjuk is fel azonban az uj cső viselkedésének okait, 65 tény az, hogy annak karakterisztikája állandó és reprodukálható, ellentétben az eddig gyártott lágy csövek ingadozó és nem reprodukálható karakterisztikájával. Az uj készülék oly rendkívül érzékeny 70 működésű, hogy feltételezhető, hogy mű­ködése közben eddig még fel nem ismert tünemények is közrehatnak. Noha az új detektor működését olyan módon ismertettük, hogy az alacsony nyo- 75 mású gáztöltés ionizálódását tételeztük fel, a találmányt nem akarjuk a műkö­dési mód ezen elméletéA^el korlátozni, minthogy a találmány minden különleges működési elmélettől függetlenül haszno- 80 eítható. Szabadalmi igények: 1. Elektron-kisülési készülék izzó katód­dal, anóddal és a készüléken átfolyó áramot befolyásoló ráccsal, melyek a g5 felszabaduló gázoktól lehetőleg meg vannak fosztva és a készülék valamely indifferens vagy nemes gázzal (pl. argon , neon, kálium, nitrogén) van megtöltve, jellemezve azáltal, hogy a 90 gáztöltés nyomása 15 és 75 mikron között fekszik. 2. Eljárás az 1. alatt igényelt elektron kisülési készülék előállítására, melyet az jellemez, hogy az evakuálás alatt az 95 elektródákon az okkludált gázok fel­szabadulását elősegítő potentiál-különb­séget tartanak fenn. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom