86780. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz sokjegyű számok szorzásaihoz és osztásaihoz

— 229 — Ha két egymás felett lévő szám összege kétjegyű, akkor a tizeshelyértékű számjegyet a következő számhoz, illetőleg két szám összegéhez adjuk. 5 A 879 nyolcszorosának első számjegye (a VIII. keskeny résben látható számokból: 2—7, 6—5, 4—6-ból meghatározva) a 2; a 2-ik: 7+6=13-ból a 3 s ha az 1-et hozzáadjuk a következő két szám összegéhez: 10 1+5+4=10, ebből kapjuk a szorzat 3-ik jegyét, a 0-t s ha még az 1-et hozzáadjuk a 6-hoz (1+6=7), megkapjuk a szorzat utolsó számjegyét is: a 7-et s így a végeredmény: 7032. 15 3. Többjegyű szám szorzása többjegyűvel. Példa: _ 879X382 Első szorzatrész: 1758 2. „ 7C32 3. „ 2637 20 Szorzat: 335778 A segédeszköznek a 879-re való beállítása után a már ismertetett módon meghatározzuk s papírra írjuk egymás alá úgy, amint szoktuk a 3 szorzatrészt és összeadjuk. 25 Az eredmény 335,778 lesz. Megjegyzendő, hogy a szorzatrészek számjegyeit célszerű hármasával (az egyest, tizest és százast, és így a többi 3—3 számjegyet egyszerre) meghatározni s leírni, ami egy kis gyakor-30 lat után könnyen fog menni még akkor is, ha közbe 2—2 számjegy összege kétjegyű is lenne. 4. Többjegyű szám osztása többjegyűvel. Mivel az osztásnál szorzatokkal is van 35 dolgunk, azért a találmánnyal osztást is végezhetünk. Példa: 3357,7,8 : 879 = 382 7207 40 1758 Hogy a 3357-ben a 879 hányszor foglaltatik, avégből keressük a 879-re beállított segédeszközön a 879-nek azt a legnagyobb többszörösét, melyet még a 3357-ből kivon-45 hatunk. Elegendő ebből a célból a többszörösök első 2—3 számjegyét összehasonlítanunk a 3357 első 2—3 számjegyével. Példánkban a 879 töbszörösei közül a 3-szoros az a legnagyobb többszörös, amit még a 50 3357-ből ki leliet vonni, mert első két számjegye (26) kivonható a 33-ból. Tehát a hányados első számjegye a 3, amit az egyenlőség jele után írunk, s azután a 879 háromszorosának a számjegyeit (alulról kezdve) egyenkint meghatározván, a 3357- 56 bői egyenkint kivonjuk. Azaz a 7 kivonva a 7-ből marad 0; 2+1=3 kivonva az 5-ből, marad 2; 2+4=6 kivonva a 13-ból, marad 7; 1+2=3 kivonva a 3-ból, marad 0. Folytatólag a "maradékhoz (720-hoz) írjuk a kö- 60 vetkező számot, a 7-et s az előbbi eljárás szerint folytatva az osztást, eredményül 382-t kapunk. A kidolgozott példákból láthatjuk, hogy a segédeszköz használata időmegtakarítás- 65 sal jár, amennyiben a szorzatrészeket nem kel az egyszereggyel meghatározni, ami igen nagy számok gyakori szorzásánál és osztásánál lasúbb és fárasztóbb eljárás, mint az — úgyszólván kész — szorzat- 70 részeknek a segédeszközről való egyszerű leírása. Szabadalmi igények: 1. Segédeszköz sokjegyű számok szorzásához, jellemezve vízszintesen egymás alá 75 helyezett s jobbra-balra tologatható olyan lécekkel, melyeken a tíz egyjegyű szám (0, 1, 2, ... 8, 9) s folytatólag ezeknek a 2-, 3-, . . . 8- és 9-szerese van, melyeknek tizeshelyértékű számjegyei 80 nem — mint rendesen — az egyeshelyértékű számjegyek előtt, hanem azok felett vannak, egymástól egy-egy hosszú vastag vízszintes vonallal elválasztva oly célból, hogy a léceken lévő számo- 85 kat egyenlő széles vízszintes rovatokba osszák. 2. Az első igénypont szerinti „segédeszköz sokjegyű számok szorzásához és osztásához" jellemezve léceket magába fog- 90 laló lapos tok által, mely lapos tok oly fedőlappal van ellátva, melyen egy olyan szélességű kivágás, melyben a fedőlap alatt lévő számokból 12 függőleges számoszlop s ettől jobbra 11—11 95 számoszloppal odébb 7 olyan kes keny kivágás van, melyekben csak egy-egy számoszlop látszik és vannak még ezenkívül vízszintes vastag vonalak, melyek ugyanolyan széles vízszintes rovatokat 100 alkotnak, mint az 1. i„ p. szerinti lécek vonalai. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 867S4