86763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás methan klórozására
— 229 — 0.546 mol. metánból és 0.2 mol. antimonpentakloridból reakciótermékek gyanánt kaptunk: 0.0948 mol. klórmetilt, 0.0073 mol. metilénkloridot ós 0.0026 mol. 5 kloroformot. A hozzávezetett metánmenynyiségre számítva ez kitesz 17.4% CHsCl-et, 1.3% CHaCL-t, 0.5% CHCL-at; vagy a tényleg reakcióba lépett metánmennyiségből számítva; 90' 5% CHsCl, 10 7% CH2 Cl2 -t, 2.5% CHCL-at. 2. 0.169 mol. metánból és 0.176 mol. antimonpentakloridból kaptunk: 0.0384 mol. CHsCl-et, 0.017 mol. CH2 CL-t, 0.006 mol. CHCL-at és némi CCU-et. A hozzá-15 vezetett metánmennviségre számítva ez kitesz: 22.8% CHaCl-et, 10% CH.CL-t, 3.5% CHCls-at: vagy a tényleg reakcióbalépett metánmennyiségből számítva. 62.4% CHsCl-et, 27.7% CH2 CL-t és 9.7% 20 CHCL-at. 3. CuCL-nek katalizátor gyanánt való jelenlétében 285° C reakcióhőmérsékleten 0.41 mol. metánból és 0.124 mol. antimonpentakloridból kaptunk: 0.0682 mol. 25 CH.->Cl-et, 0.0013 mol. CH2 CL-t, és 0.0005 mol. CHCls-at. A hozzávezetett metánmennyiségre számítva ez kitesz: 16.7% CHsCl-et, 0.3% CH2 CL-t és 0.1% CHCL-at vagy a tényleg reakcióba lépett metán-30 mennyiségből számítva: 97.4% CHsCl-et, 1.9% CH2 Cl2 -t és 0.7% CHCL-at. Az antimonpentakloridnak bizonyos klórozási célokra, pl. klórnak telítetlen vegyületekhez való addiciójára való al-85 kalmazhatósága ismeretes. Ilymódon állítottak már elő pl. acetilénnek klórvegyületeit, acetilénnek cseppfolyós pentakloridba való bevezetése és a képződött kettős vegyületeknek utólagos megbon-40 tása útján. Ilyen, ismert módon igen simán lefolyó addiciósreakciökból az antimonpentakloridnak különös alkalmasságára metánklórozáshoz, melynél klórhelyettesítésről van szó, nem lehetett kö-45 vetkeztetni. Ilyen következtetés annál kevésbbé volt megengedhető, minthogy régebbi közlemények szerint foszfor- és antimonpentaklorid metánra egyáltalán nem hatnak. Az a felismerés, hogy anti-50 monpentaklorid magasabb hőmérsékleteken, pl. kb. 300°-en kitűnő és egész különösen előnyös metánklórozási szert képvisel, ennél a tényállásnál nagy mértékben meglepő. Hogy az antimonpentakloridnak ezen célra való alkalmazhatósága 55 a szakember számára nem volt közelfekvő, abból a tényből is kitűnik, hogy ezt az anyagot a metánnak szabad klórral való klórozásánál katalizátor gyanánt alkalmazták, azonban senki sem 60 jött arra a gondolatra, hogy metánt, bizonyos előnyök elérése mellett, pusztán antimonpentakloriddal klórozni lehetne. Ajánlották már foszgénnek metánklórozásiszer gyanánt való alkalmazását is. 65 Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a foszgénből keletkező gázalakú szénoxid a reakció gázok közzé van elegyedve, miáltal a képződött klórozási termékeknek a lölös metántól való elválasztása még je- 70 lentékenyen megnehezedik és hogy a foszgén regenerálása igen jelentékeny nehézségekkel jár. A jelen találmány ellenben lehetővé teszi a reakciótermékek könnyű leválasztását a keletkezett trik- 75 lóridnak pentakloriddá való könnyű átalakítását, mely utóbbi aztán mindenkor ismét alkalmazható új metánmennyiségek klórozására. Szabadalmi igények: 80 1. Eljárás metán klórozására, jellemezve azáltal, hogy metánt magasabb hőmérsékleteken, szátbad klór bevezetésének mellőzése mellett antimonpentakloriddal hozunk reakcióba. 85 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve katalizátorok jelenléte által. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve oly 90 katalizátorok jelenléte által, amelyek nagy felületű anyagokra vannak lecsapva, 4. Az 1—3. igényekben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, 95 hogy a reakciótérből eltávozó antimonpentakloridot klórozás útján ismét pentakloriddá alakítjuk át és ez utóbbit új metánmennyiségek klórozása céljából a folyamatba vissza- 10< vezetjük. Pallas nyomda, Budapest. 867S4
