86761. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő kályha

hutait szabályozása csupán hideg, u. n. hamis levegőnek a füstelvezető csőibe1 való bevezetésiéivel történők. A találmány tárgyának célszerű foga-5 natoeítási alakjánál az égési levegő és a hamis levegő beáramlását közös szerv ve­zérli úgy, hogy mindkét légibeömlő nyílás közös fogantyúval szabályozható. A rajz a találmány tárgyának példa-10 képpeni foganatosítási alakját szemlél­teti. Az 1. ábra a kályha oldalnézete^ a 2. álbra elölnézete, a 3. ábra függélyes metszete, a 15 4—5. ábrák részleteket szemléltetnek. Az (1) töltőaknától (3. ábra) oldalt fog­lal helyet a (4) elégési tér, melyből a tört­vonal szerint, célszerűen Z-iala,k,ban haladó (7, 8) füstcső ágazik el. A töltőakna, az 20 égési tár és a füstcső, térbeli elkülöníté­sük folytán, a külső levegőnek közvetlenül kitett hőleadó, illetve fűtőfelületeket al­kotnak. Az égési levegő a (14) beáramlása nyílástól a (6) síkrostély és az (5) függő 25 rostélyon át a tüzelőtérbe áramlik. Az (1) töltőaknában oldalt elrendezett (2) csövön át az (1) aknáiban esetleg képződő gázok a (4) égési térbe áramlanak, miáltal meg­gátoljuk a füstgázok visszacsapódását, ha 30 a (22) ajtót nyitjuk; mása-észt friss leve­gőt is vezethetünk be az ugyancsak az (1) aknáiban elrendezett (3) csövön át a töltő­akna felső részébe. A tüzelőanyag betöl­tésére szolgáló (22) ajtón kívül az (5) 35 függő rostély előtt még egy (20) ajtó van elrendezve. A (4) tüzelőtérbe, előmelegített pólleve­gőnek bevezetése céljából, (11) csatornák vannak beépítve, melyek a 4. álbra szerint, 40 pl. hasábalakú csövek alakjában vannak kiképezve. A csövek (12) üregei a (13) át­törések sorozata útján, (4) elégési térrel közlekednek. Az égési tériben fellépő szívó­hatás folytán a (11) csövek injektorsze-45 rűen működnek és előmelegített pótleve­gőt áramoltatnak be a (4) égési térbe, melynek hatására a kátránytartalmai és más, nehéz desztillációs termékek elégnek és egyúttal a füst- és koromképződés is 50 csökken. Miután a (11) csövek a láng közvetlen hatásának vannak kitéve, az ezen csövei­ken átáraimló levegő tetemesen fölmeleg­szik. 55 A (7, 8) füstcsatornának lényegében Z-alakú kiképzése a füstgázoknak lehető­leg hosszú látat biztosít. Hogy egyrészt a fűtőfelületet növeljük és másrészt a külső levegőnek keringtetésélt elősegítsük, a (7, 8) füstcsatornába végeiken nyitott, ha- 60 rántirányú (10) csövecskék vannak be­építve. A légihuzat szabályozása, a találmány szerint, hideg, u. n. hamis levegőnek a füstelvezetőcsőbe való bevezetésével tör- 65 téniik. Ezen célból, a feltüntetett példában, a (8) füstcsatornáiba (9) kamra van beik­tatva, melybe a (15) légibevezető nyílással közlekedő (17) cső torkollik. A (15) és (14) légbevezető nyílásokat közös szerv szabá- 70 lyozza. A találmány szerint a két légbevezető nyílásnak szabályozása közös (16) tolaty­tyúval történik (1. ábra), mely pl. a (19) fogantyú segélyével, a (18) rudazat köz- 75 vetítésével eltolható. Begyújtásnál a (14) légbeömlő nyílás teljesen nyitva, a (15) nyílás pedig teljesen zárva van. Amikor stacionar állapot bekövetkezett, akkor, mint az 1. ábra mutatja, mindkét nyílást 80 majdnem teljesen elzárjuk. Ily módon a tüzelőanyag hoszú ideig, állandó élénken izzó állapotban marad. Ha a kályhát le akarjuk állítani, akkor a (14) légbevezető nyílást teljesen elzárjuk, míg a (15) nyílást 85 teljesen nyitjuk. Az ismertetett kályha a hosszú lángút, továbbá a pótlevegőnek az égési térbe való bevezetése és végül az ak­nának az égési tértől való térbeli elkülö­nítése folytán, főleg barnaszénnek és más 90 másodrendű, gázdús tüzelőanyagnak elége­tésére alkalmas. Hogy az ilyfajta szenek elégetésénél ke­letkező, tekintélyes mennyiségű és össze­sülő salak eltávolítását megkönnyítsük és 95 az üzemnek a salakmentesítés alatti meg­szakítását meggátoljuk, a (20) mellső aj­tón keresztmetszetben U-alakú, (21) elzáró­szekrényt vezetünk be az (i) aknába, melyet a (6) sikrostélyra helyezünk. Ez a szek­rény, melynek felső felülete, a folytonos légbevezetést biztosító áttörésekel van el­látva, a töltőakna felső részében foglalt tüzelőanyagot az annak talpán meggyü­lemlő hamutól és salaktól különíti el, úgy Mí hogy ez utóbbinak eltávolítása az üzem megszakítása nélkül lehetséges. Ezen el­rendezés folytán barnaszéntüzelésnél is tö­kéletes, folytonos égést érhetünk el. Szerkezeti részleteiben a találmány tár­gya sokféleképpen módosítható, anélkül, hogy a találmány lényege ezáltal válto­zást szenvedne. Szabadalmi igények: m 1. Folytonégő kályha, főleg barnaszén és más gázdús, csekély fűtőértékű tüzelő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom