86752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xilolidszerű műkőanyag előállítására

deg többé, hasítható, egyébként azonban megtartja a műkőnek becses tulajdonsá­gait. A leírt eljárás révén közvetlenül nyert új anyag előnyösebb, mint a fa és 5 előnyösebb mint a xylolith. A fával szem­ben nem romlandó, tűzálló, szilárdabb, stb., a xylolithtal szemben pedig rugal­mas, könnyű, szilárdabb, stb. A fával szemben további előnyöket ér-10 hetünk el akkor, ha a termeivényszálak akár vízszintes, akár függélyes síkban, akár pedig tetszőleges térbeli irányban, s ugyancsak rendezetten keresztezik egy­mást. így az anyagnak egészben akár szö-15 vetszerű strukturája lehet, úgy hogy szi­lárdsága még tovább növekszik és többé nem hasítható. Még tovább mehetünk jelen találmány szerint az anyagszerkezetnek a közönséges 20 szerves szerkezetnél szilárdabbá és ellen­állóbbá való kiképzésében, ha a termei­vényszálak rendezett nyalábjaikban kötél­szerűen vannak megcsavarva. Ekkor ugyanis az új anyagot ismét egész tömegé-25 ben úgy foglalják el a rendezett termel­vónyszálak, hogy azok mindegyike hosszá­ban kötélszerűen csavarodó pályát mutat. Ez a benső kötélszerkezet növeli a rugal­masságot, de amellett nagyon fokozza a 30 szilárdságot is. így a szilárdság nemcsak húzással, nyomással és hajlítással szemben növekszik, hanem ezenfelül mint új előny mutatkozik még az egyenesen torzió ellen működő jelentékeny ellenállás. 35 Ha végül a termeivényszálak beágyazó alapanyagukkal egyetemben vannak kö­télszerűen megcsavarva, akkor az imént mondott szerkezeti kiképzés egyenletesen kiterjed az anyag valamennyi részecské-40 jére. A leírt eljárásokkal nyerhető anyag használhatósági köre úgyszólván kimerít­hetetlen. A legkülönfélébb tágyak, pl. akár teljes házak is mindenestül előállít-45 hatók belőle. A rajzok a találmány szerinti eljárá­sokkal nyerhető termékek példáit tüntetik fel. 1. ábra egy gerenda hosszmetszete. 50 2. ábra ugyanennek keresztmetszete. 3. és 4. ábra egy fekvő T-alakú falbe­kötőhelynek magasság iránt egymást kö­vető két vízszintes metszete. 5., 6. és 8. ábra egy álló T-alakú oszlop -55 fejnek keresztben egymást követő három hosszmetszete. 7. ábra egy gerenda keresztmetszete. Mindenütt (1) a műkőanyag, (2) pedig növényi betétszál. Amint az összetartozó 1. és 2. ábrából látható, a betétszálak egyenletes sorokban vannak elrendezve, amikből egy, a ge­renda telt alakját elfoglaló nyaláb kelet­kezik. Itt tehát egy-egy sor szerepel nya­lábelem gyanánt. Az összetartozó 3. és 4. ábrából látható, hogy az egyenletesen elrendezett (2) be­tétszálak egymást rendezetten keresztezik is. Egyik rétegben az egyik, másikban a másik betétszálsor húzódik át a keresz­tezőhelyen, s végeredményben csomó nél­kül is szoros és szilárd kapcsolat létesül a bekötőhelyen. Az ugyancsak összetartozó 5., 6. és S. ábrákból hasonlóképen csomó nélküli egy­másbadolgozás látható a bekötőhelyen, amely most nem csak puszta T-alakú, ha­nem kétfelé gyámszerűen bővül. Itt is, ugyanúgy, ahogy eddig, a betétszálak el­rendezésbeli egyenletessége zavartalanul megmarad, mégis szoros és szilárd kap­csolat létesül az oszlopfő két szára között. Végül a 7. ábra olyan gerenda szelvé­nyét mutatja, ahol a nyalábelemek ma­guk 7—7 nyalábszerűen csoportosított be­tétszálból állnak, mimellett az egyes nya­lábelemek kötélszerűen vannak megcsa­varva. Az ilyen nyalábelemek találkozó­helyén az egyes kötélszerű nyalábeleme­ket felbontjuk s a keresztezőhelyen szá­lakra bontottan egymásba dolgozzuk azokat. Szabadalmi igények: 1. Eljárás xylolithszerű műkőanyag elő­állítására, jellemezve azáltal, hogy az anyag teljes tömegét elfoglaló nyalá­bokban rendezünk el favesszőt, nádat, szalmát, illetve más efféle növényi ter­melvényszálakat és ezeket rendezett nyalábelemenkint, illetve nyalábon­kint ágyazzuk be a xylolithképző alap­anyagba. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás egy kiviteli módja, jellemezve azáltal, hogy a növényi termeivényszálakat termel vényhosszakban gyakorlatilag egyenletesen rendezzük el nyalábokká egymás folytatásába, illetve szomszéd­ságába. 3. Az 1., valamint a 2. igénypontban védett eljárás kiviteli módja, jellemezve azál­tal, hogy a termeivényszálak egymást rendezetten keresztezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom