86752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xilolidszerű műkőanyag előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86752. SZÁM. — Xll/f. OSZTÁLY. Eljárás xylolithszerű műkőanyag előállítására. Kárpáti Dezső mérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 8-ika. Xylolithot tudvalevőleg úgy állítunk elő, hogy a műkő alapanyagnak közönsé ges műkőanyagi tulajdonságait növényi, főképen pedig fanemű eredetű töltőanya> gokkal annyira befolyásoljuk, hogy a xy lolith végeredményben a fának némely tulajdonságát veszi fel, így pl. fürészelhetővé és szögezhetővé válik. A xylolith szerkezeti értelemben még egyáltalában ) nem műfa, hiszen a fával szemben az a főhátránya van, hogy húzószilárdsága csekély, ridegsége ellenben nagy, úgy hogy a xylolith még mindig kagylós törésű. A hiányzó szilárdságot szükség esetén ) ugyanúgy kell pótolnunk, mint a betonnál és pedig vagy fegyverző vasvázzal, vagy pedig aprított betétekkel. A szilárdságfokozásnak ezen módja azonban költséges, súlynövekedéssel jár és változatlanul ) meghagyja az eredeti ridegséget. Jelen találmányomnak az a célja, hogy ezen hátrányokat megszüntesse és olyan xylolithszerű műkőanyagot nyújtson, amely úgy a fának, mint pedig a műkőnek j összes szerkezetileg becses tulajdonságait egyesíti magában és egyképen mondható műfának is, műkőnek is. A találmány lényegileg abban áll, hogy az anyag teljes tömegét elfoglaló nyalábokban rendezünk ) el favesszőt, nádat, szalmát vagy más efféle növényi termeivényszálakat és ezeket rendezett nyalábelemenkint, vagy nyalábonkint ágyazzuk be a xylolithképző alapanyagba, i Minthogy a mondott termeivények már magukban is növényi rostanyágból szerkezeti szálakká nőttek össze és a találmány szerint az ezen szálakból kéveszerű en képzett nyalábok a műkőanyag teljes tömegét elfoglalják, világos, hogy a 40 fának, stb.-nek nem csupán anyagi, hanem bizonyos mérvben annak szerkezeti tulajdonságát is átviszik egyúttal az új műkőanyagba. Világos továbbá az is, hogy a tenne)vényszerkezeti átvitel annál na- 45 gyobb lesz, minél jobban megközelíti a nyalábelrendezés a rostszálaknak természetes, szerves elhelyezkedését a fában, nádban, stb.-ben. Jelen találmány szerint úgy mehetünk 50 tovább egy lépéssel, hogy a növényi termel vényszálakat termelvényhosszakban, (pl. szalmát szalmahosszakban, nem pedig szecskahosszakban) gyakorlatilag egyenletesen rendezzük el nyalábokká egymás 55 folytatásába, vagy szomszédságába. Ily módon a fonórostok fésülőmiiveletére emlékeztető párhuzamos elrendezést érünk el, azonban avval a különbséggel, hogy itt a szálaknak termelvényhosszakban való 60 bedolgozása mellett érvényesül a szálaknak azon szerves tulajdonságuk, hogy a csúcs felé kihegyezedő ltúposságúra nőnek és ezen tulajdonságuk lehetővé teszi, hogy a szomszédos szálakat az egyenletesség 65 rovása nélkül mintegy átlapolhassuk egymáshoz képest. A termeivényhosszak mellett van a lehető legkevesebb erőszakosan megszakított szálkeresztmetszet és a szálak hosszukban téglakötésszerű eltolással 70 átfedik a szomszédos szálak ütközővégeit. Az eljárásnak ezen módja olyan terméket ad, amely a fának egy emberöltőnyi fejlődési ideje alatt elért szerves szerkezetével bír és anyagi tulajdonságai tekinteté 75 ben is teljesen a fára emlékeztet, nem ri-