86750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés igen magas olvadáspontú fémekből, mint pl. wolframból készült huzalt drótok kristálystruktúrájának megváltoztatására

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86750. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés igen magas olvadópontú fémekből, mint pl. wolframból készült húzott drótok kristálystrukturájának megváltoztatására. Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glfthlampen m. b. H. Berlin. A bsjelentés napja 1922. évi ju'.ius hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1921. évi julius hó 13-ika. Míg oly wolframszálak, melyeket amorf vagy finom kristályos wolframnak kötőanyaggal való fecskendezése útján állítanak elő, ismert módon, magas hőmérsék-5 letű övön való átvezetés által a szálak összkeresztmetszetét kitöltő és jelentékeny hosszra kiterjedő, kristályokból álló szálakká alakíthatók át, addig eddigelé nem sikerült húzott wolframdrótot ugyan-0 ily, vagy hasonló strukturájú dróttá átalakítani. Megállapítottuk, hogy a legmagasabb, közvetlenül a wolfram olvadási pontja alatt fekvő hőmérsékleteken húzott dró-5 tok hosszú kristályos drótokká alakíthatók át, míg ez a valamivel alacsonyabb hőmérsékleteken húzott drótoknál nem sikerül. Ezeket a hőmérsékleteket azonban a folytatólagos eljárással egy izzító övön át-0 vezetett drótoknál nehezen lehet egyenletesen betartani. Ennek oka, abban rejlik, hogy a legmagasabb hőmérsékleteken a wolframdrótok húzási szilárdsága rendkívül csekély, úgy hogy a drótok a kontak-5 tusokon való súrlódás folytán, még ha ezen súrlódást lehetőleg kis mértéken tartjuk is, igen könnyen elszakadnak, különösen oly helyeken, melyek véletlenül valamivel vékonyabbak, mint a többiek. A leginaga-0 sabb hőmérsékletek elérése szempontjából ez a körülmény különösen akkor rendkíviil hátrányos, ha a hevítést teljesen vagy részben a dróton keresztülvezetett elektromos árammal eszközöljük. Ezen esetben a 6 drótban levő valamivel vékonyabb, vagy valamiA^el nagyobb elektromos ellenállású helyek az itt beálló túlhevítés folytán a kifejtett húzás következtében még jobban megvékonyulnak és így hamarabb olvadnak, vagy szakadnak el, mint a még nem 40 gyengített helyek. A drót elolvadása tehát oly helyen, mely véletlenül valamivel vékonyabb, vagy az áramot valamivel roszszabbul vezeti, be fog következni anélkül, hogy a drót a többi helyeken az olvadási 45 hőmérséklethez elegendően közel jutna. A fent jelzett hátrányok annál inkább mutatkoznak, minél vékonyabb a drót, melyet izzítani akarunk és minél nagyobb azon sebesség, mellyel azt az izzító övön 50 átvezetjük. A következőkben leírt és a jelen találmány tárgyát képező eljárás abban áll, hogy a drótra kifejtett húzás a legmagasabb hőmérséklet övében tetszés szerinti 55 mértékben megszüntethető, sőt igen kis nyomással helyettesíthető, pl. oly módon, hogy a drótot görgők segélyével az izzító övbe toljuk. Ezáltal az egész drótot oly hőmérsékletekre hozzuk, melyek közvetle- gg nül a wolfram olvadási pontja alatt fekszenek anélkül, hogy vékonyabb helyek átégése bekövetkeznék. Emellett kitűnt, hogy azon aránylag csekély hőmérsékletemelkedés, melyet ezen eljárásnál közvetlenül a 55 wolfram olvadási pontja alatt elérünk, az apró kristályoknak hosszú kristályokká való átalakítását előmozdítja, vagy ez az átalakulás egyáltalán ezáltal válik lehetővé, illetve a kristályosodási sebességet 70 növeli, amely körülményeknek az eljárás műszaki alkalmazása tekintetében rendkívül nagy fontosságuk van. A találmányt képező eljárás abban áll, hogy a drótot nem huzzuk az izzító övön 75 keresztül, ami vékony drótnál kézenfekvő