86739. lajstromszámú szabadalom • Kétszálas izzólámpa

— 2 — 8. ábra a második kiviteli alak szerinti lámpának egy reflektorban való elrende­zését vázlatos metszetben mutatja. Az 1. egész 4. ábrákban (10) jelöli a V-5 alakú íőszálat, mely a (14) lámpa (13) tányérlába által hordott (11) és (12) be­vezető drótokon van megerősítve. Ez a íőszál aránylag nagy átmérőjű és sűrű tekercselésű orsó alakjában van csévélve, 10 hogy lehetőleg koncentrált fényforrást képezzen. A főszál továbbá akként van elrendezve, hogy a rellektorberendezés gyújtópontját akként veszik körül, hogy a gyúpont a V-alak mértani középpont-15 jávai összeesik. A (15) mellékszál kisebb átmérőjű, de ugyanoly csóvealakú oly módon, hogy aránylag tetemes dróthossz csekély tér­ben legyen elrendezhető. Ez az izzószál-20 spirális egyenes irányú és egyrészt a (13) tányérláb által tartott (17) bevezetődrót­tal és másrészt egy (18 horgonnyal van összekötve, melyet a (12) bevezetődrót hord, úgy hogy ezen mellékszál közép-25 pontja (19)-nél a (10) főszál középpont­jával összeesik. A (15) mellékszál ezen esetben a (10) főszál síkjára nagyjában merőlegesen áll. A 4. ábrán a (14) lámpának egy (20) 80 reflektor belsejében való helyzete van fel­tüntetve, melynek (21) gyúpontja a két izzószál közös mértani középpontjával összeesik. Az ismert kapcsolóberendezé­sek segélyével a két izzószál egyike vagy 85 mindkettő egyidejűleg hozható izzásba. Ha egy ily lámpa a reflektorban kellően van beállítva, akkor úgy az egyik, mint a másik izzószál egyenletesen a gyú­pontban foglal helyet, miáltal az ismert 40 kétszálas lámpánál elért előnyök, melyek­nél az izzószálak a gyúpontban vannak elrendezve, az új elrendezés következté­ben elért eredmények mellett biztosíttat­nak. 45 Mindkét izzószálat kellő hosszban szab­hatjuk meg, hogy a kocsiúton a kívánt fényhatást, vagyis a kívánt fényoszlopot megkapjuk. Különös esetekben az izzó­szálak mértani középpontjának egyikét, 50 vagy mindkettőt természetesen a reflek­tor gyúpontján kívül is rendezhetjük el, hogy más fényelosztást kapjunk. Az 5. egész 8. ábrákban a fent leírt fő elven alapuló lámpa van feltüntetve, 55 mely az előbbitől abban különbözik, hogy a, mellékszál a íőszál síkjára nem áll merőlegesen, hanem ehhez képest ferde. A mellékszál ezen kiviteli alaknál (15')-tel van jelölve. Ezen elrendezésnél igen elő­nyösnek bizonyult a mellékszál és a fő- 60 szál síkja közti hajlásszöget 45°-ban meg­szabni. Az ily módon elrendezett mellék­szál lehetővé teszi, hogy a lámpát a re­flektorban akként állítsuk be, hogy az ezen mellékszálból jövő fénysugarak leg- 65 nagyobb része a reflektornak egy megha­tározott részére, pl. ennek alsó vagy felső részére essék. Ezzel a berendezéssel képe­sek vagyunk a íőszáltól koncentrált fény­hatást és a mellékszálról hatásos fényei- 70 osztást létesíteni. Ha azt kívánjuk, hogy a mellékszál fénysugarai a reflektor alsó felének hatásosabb részére essenek, akkor a lámpát akként állítjuk be, hogy az egyenes mellékszál lefelé, a reflektor nyi- 75 iott széle felé legyen irányítva. Ha ellen­ben a reflektor fölső felének hatásos ré­szét kívánjuk a fénysugarak átal súrol­tatni, akkor a lámpát akként kell beállí­tanunk, hogy ezen izzószál fölfelé és előre 80 legyen irányítva. Szabadalmi igények: 1. Vetítő izzólámpa két célszerűen csa­varvonalakban tekercselt izzótesttel, azzal jellemezve, hogy egy egyenes- 85 vonalúan alakított világótest egy szög­alakú világítótest szárai között van keresztülvezetve. 2. Az 1. igénypont szerinti lámpa kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a 90 két izzószál, melyek célszerűen drót­spirális alakúak, egymásra merőlege­sen álló síkokban fekszenek, mely sí­kok a lámpa tengelyén mennek ke­resztül. 95 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (15) mellékszál a V-alakú (10) főszál síkjára merőlegesen áll. 4. Az 1. egész 3. igénypontok szerinti 10C lámpa kiviteli alakja, jellemezve az izzószálak oly kölcsönös elrendezése által, hogy azok mértani középpontja összeesik. 5. Az 1. és 2. igénypontok szerinti lámpa 105 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (15) mellékszál a főszál síkjához fer­dén (célszerűen 45° alatt) áll. 1 rajzlap mellftklflttol. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom