86728. lajstromszámú szabadalom • Vasuti síntalp
Megjelent 1931. évi május li ó 86 -én . MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86728. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Vasúti síntalp. Borda Ernő és dr. Wellisch Zsigmond oki. mérnökök Budapest. A bejelentés napja. 1922. évi április hó 26-ika. Az eddig ismert vasúti síntalpakban igen komplikált erőhatások lépnek fel és különösen a nyíróerők fellépési helye előre nem határozható meg pontosan. Ezen 5 erők pedig főképpen vasbetonaljaknál igen káros igénybevételeket váltanak ki. Ez volt egyik oka annak, hogy vasbetonaljak nagyobb mértékben nem találtak gyakorlati alkalmazást. 0 A találmány célja oly vasúti síntalp létesítésié, melynél a bizonytalan erőhatások lehetőleg ki vannak küszöbölve, vagy a minimumra vannak redukálva és előre meg vannak adva azok a helyek, amelye-5 ken a nyíróerők része jelentkeztetik. Ezt a célt, melynek eredményeként a síntaipat gyengébbre méretezhetjük és olcsóbbá tehetjük, azáltal valósítjuk meg, hogy a síntalpat több részből képezzük ki és ezen 0 részeket egymással utánaemgedően, pl. rugók, csuklók, csuklós rudazatok, egyenesvezetékek stb. útján kötjük össze. A síntalp ezen kiképzése következtében a nyíróerőknek legnagyobb része mindig az 15 ntén&engedő összeköttetések helyein lép tel és ezen nyíróerők hatásaként a síntalp alkatrészeinek függőleges síkban történő viszonylagos elmozdulása következik be. A gyakorlatban a síntalpat rendszerint 10 három részből képezzük ki; eaek közül a két szélső rész szolgál a sínek megtámasztására. Ezen két szélső teherhordó rész alá az egyenletes elfekvés elérésére kavicsot tömünk, míg a középső rész alatt a kavics-15 ágyat meglazítjuk. Ezáltal olyan teherelosztást érhetünk el, hogy a két szélső rész a keréknyomás alatt egyenletesen lesiilyed és a velük összekötött középső részt magukkal viszik. A terhelés megszűnte után az ágyazás rugalmasságánál fogva mind 40 a három rész eredeti helyzetét foglalja el. A leírt elmozdulás közben a két szélső rész erősebben siilyed, míg a középső rész a.z utánaengedő kapcsolat következtében bizonyos mértékben visszamarad, vagyis a 45 ivét szélső résznek függőleges elmozdulása nagyobb, mint a középső részé. Ennek az az előnye, hogy főképpen a középső résznek igénybevétele kisebb és a két szélső terhelt résznek igénybevétele határozot- 50 tabb, mint akkor, ha az egész síntalp a jelenleg szokásos módon egyetlen végigmenő darabból áll. A mellékelt rajzon a találmányt képező síní&lpnak foganatosítási alakjai vannak 55 feltüntetve. Az 1. ábra egy háromrészű vasbetonaljnak oldalnézetét mutatja, míg a 2. ábra egy részletnek függőleges metszete. 60 A síntalp a két (1, 1) szélső és a (2) középső részből áll. Az (1, 2, !) részeket a közbeiktatott (3) lemezrugók kötik egymással össze, melyek a síntalpnak ezen foganatosítási alakjánál kieserélhetően van- 65 nak megerősítve. Evégből a betontestbe ágyazott (4) rudak végein az (5) fejek vannak kiképezve, melyek belső csavarmenetek kel vannak ellátva. Ezen csavarmenetekbe csavaroljuk a (3) rugók végein ki- 70 képezett vagy megerősített (6) csavarorsókat. A szerelés céljából a betonban hagyott üregeket utólag a (7) dugaszokkal töltjük ki, melyeknek eltávolítása után a (3) rugók kivehetők és szükség esetében 75 új rugókkal pótolhatók. Természetes, hogy a rugóknak kicserélhető elrendezése más módon, pl. ékek segélyével is történhet.
