86701. lajstromszámú szabadalom • Fémmentes porcelán szifonfej

Megjelent 1931. évi május lió 64-én. KAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 8<>T()i. SZÁM. — xvin/d. OSZTÁLY, KÉ&AE Fémmentes porcellán szifonféj. Batiz János Kispest. A bejelentés napja 1923. évi március hó 1-je. A találmány tárgya oly porcellánból ké­szült szifónfej, melynek bár vannak fémal­katrészei, mégis fémmentesnek mondható arravaló tekintettel, hogy a szénsavas 5 vízzel fémalkatrészek egyáltalában nem érintkezhetnek. Az eddigi hasoncélú szi­fon fejekkel szemben a találmány egy­szerű szerkezete, megbízható működése, tartóssága, valamint könnyű és olcsó elő-10 állíthatósága és javíthatósága által tű­nik ki. A rajzon az 1. ábra a szi fán fejnek függélyes hossz­metszetét, a 15 2. ábra oldalnézetét, míg a 3. és 4. ábrák részleteit mutatják, két­féle nézetben. Az (1) szifónfejtestnek felső részében ismert módon van egy (16) hosszfurat az 20 (5) szeleprugó felvételére. Ezen hosszfurat az (1) test alsó részén kiszélesedő (17) fu­ratba megy át, amelybe oldalról torkollik be a (6) kifolyócső. A (17) furatba van beillesztve a (16) furatot elzáró és előnyö-25 sen gumiból készült (4) szeleplap, amely­hez a (3) szeleptest csatlakozik. A szifon­fejnek alsó anyacsavarmenetekkel ellá­tott (9) része, mely az üveghez csatlako­zik, nem porcellánból, hanem fémből ké-30 szült és felső, visszahajló szélével a por­cellántest alsó (18) karimájára rá van öntve. A (18) karimának támaszkodik alulról a (8) tömítőgumilap, mely akkor, ha a szií'ónfejet az üvegre ismert módon 85 ráerősítjük, a (3) szeleptestet helyzetében rögzíti. A (3) szeleptestnek (13) központos hossz­furata van, amelyhez az üveg fenekéig le­nyúló felszálló cső csatlakozik. A (3) sze-40 leptestnek felső, a (4) szeleplappal érint­kező felületébe torkolnak be a (14) csa­tornák, melyek alsó végükkel a szeleptest oldalán végződve, a vizet a (6) kifolyó­esőbe vezetik. Előnyösen több (14) csator­nát alkalmazunk, melyek a szeleptestnek 45 oldalán körülfutó (15) horonyba torkol­nak. A szeleptest felső lapján ezen (14) csa­tornák előnyösen szintén egy (10) kör­horonyba torkolnak, melyet kívül, illetve belül a (11, 12) kiugró felületek határol- 50 nak (3. ábra), melyeken a (4) szelepgumi fekszik fel. A (4) szelepgumira az (5) rugó által befolyásolt (2) záródugattyú támasz­kodik, mely a rugó hatása ellenében a (7) nyitókarral felemelhető. 55 Az 1. ábrán feltüntetett záróhelyzetben az (5) rugó a (2) záródugattyú közvetíté­sével leszorítja a (4) szelepgumit a szelep­test (12) körgyűrű felületére, ami által el­zárja a (13) cső felső végét. Ha a (7) 60 nyitókar lenyomásával a (2) záródugaty­tyút megemeljük, úgy a szénsavas víz nyomása kissé megemeli a (4) szelep­gumit, úgy hogy alatta a víz a (13) furat­ból átjuthat a (10) körgyűrűhoronyba és 65 onnan a (14) csatornákon és (15) hornyon át a (6) kifolyóesőbe. Az (1) fejrész, valamint a (3) szeleptest porcellánból készülnek. Az ismertetett el­rendezés folytán a szénsavas víz semmi- 70 képpen sem érintkezhetik a fémből készült (2, 5, 7) alkatrészekkel. A (9) fémhüvely, mely a palack nyakát fogja körül, termé­szetesen szintén nem érintkezhetik a szén­savas vízzel. Az (1) porcellánfejet ismert 75 módon behelyezzük az anyacsavarmenetes (9) fémhüvely öntőformájába és ily mó­don öntjük rá a (9) fémhüvelyt az (1) por­cellántestre, úgy hogy az (1, 9) darabok szerves egészet alkotnak. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom