86630. lajstromszámú szabadalom • Ujítások robbanó anyagok előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 108-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86630. SZÁM. — XlX/g. OSZTÁLY. Újítások robbanó anyagok előállításánál. Plodex Limited London. A bejelentés napja 1897. évi november hó 12-ike. Ezen találmány robbantóanyagokra és ezeknek gyártására vonatkozik. A gumós növények, mint pl. a burgonyának, bizo­nyos részeit ezen találmány értelmében, a 5 kővetkezőkben leírandó módon használjuk tel, különösen azoknak hulladékait vagy egyes részeit, melyek különféle termékek­nek burgonyából és más effélékből való előállításánál visszamaradnak. 10 Példaképen leírjuk a burgonyának vagy ennek azon maradékainak alkalmazását, melyek a burgonyaliszt előállításánál nagy mennyiségben maradnak vissza. Ezen maradékot valamely ismert vagy 15 alkalmas módon kezeljük, hogy belőle többé vagy kevésbbé finom vagy érez­hetetlen port állíthassunk elő; pél­dául mosás és szitálás útján mindazon részeket eltávolítjuk, melyek porrá nem 20 alakíthatók, mire a tömeget jól megszárít­juk és őröljük. Ha szükséges, az így elő­állított port még szitálhatjuk is. Például következőképen járhatunk él: A liszt kivonása után visszamaradó ma-25 radék vizet, héjakat és rostokat vagy sejt­szöveteket tartalmaz. Ezen maradék ren­des alakjában (mint moslék) tartalmaz: 85°/o vizet, 5o/o héjakat, 30 10o/o rostot vagy sejtszövetet. Az utoljára megnevezett anyag az, me­lyet ezen találmány értelmében következő­képen kezelünk. A fentemlített maradékhoz vizet (cél-35 szerűen nagy mennyiségű hideg vizet) adunk és jól összekeverjük, hogy csiriz­sűrűségű tömeget kapjunk. A víznek ele­gendőnek kell lennie, hogy a tömeget szűr­hessük vagy más alkalmas elválasztó el-40 járásnak vethessük alá, melynek segítségé­vel a durvább részecskéket alkotó héjak eltávolíttatnak. Ez utóbbiak hulladéknak tekintendők vagy másféle módon felhasz­nálhatók. Ezen szűrést vagy elkülönítést a legnagyobb gonddal kell végezni, hogy 45 semmi vagy lehetőleg kevés héj maradjon a tömegben. Ezután a tömeget célszerűen tiszta hi­deg vízzel tovább mossuk, hogy a szennyet a megelőző bomlásoknak termékeit belőle 50 eltávolítsuk. Az így kapott anyagot már most hígított, legcélszerűbben meleg kénsavval vagy más alkalmas savval vagy más ugyanígy ható vegyszerekkel kezeljük, hogy a keményítőt, 55 valamint más a tömegben levő anyagokat, a rostok vagy cellulóza kivételével eltávo­lítsuk, mely utóbbit kizárólag kívánjuk ezen találmány értelmében visszatartani és értékesíteni. A hígított savakkal való keze-60 lést az eljárás ezen stádiumában vagy egy­általában el is hagyhatjuk, vagy pedig az anyagnak ezen kezelését akkor végezhet­jük, ha már porrá van alakítva, de ínég mielőtt az nitrálva van. 65 Ez megtörténvén a tömeget, ha akarjuk, valamely alkalmas módon fehéríthetjük vagy bármily módon tetszőleges színűre festhetjük. Erre a tömeget alkalmas mó­don tökéletesen megszárítjuk például úgy, 70 hogy azt meleg kamrákban lapos teknők­ben kiterítjük. Az így kezelt és tökéletesen megszárí­tott tömeget őrlés által vagy más alkalmas módon igen finom vagy érezhetetlen porrá 75 alakítjuk, melyet ha szükséges, még igen finom szitán átszitálhatunk, azonban más eljárást is követhetünk az igen finom por előállítására, mely pornak tökéletesen egyenletesnek kell lennie. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom