86628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolphtalein alkalikarbonát vegyületeinek előállítására

Megjelent 1931. évi május hó 102-én. MAG TAR KIRÁLYI ^llgm SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86628. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás phenolphtalein alkalikarbonat vegyületeinek előállítására. Dr. Sztankay A lm Debrecen és Geyer Károly Holzminden. A bejelentés napja 1914. évi március hó 13-ika. A phenolphtalein alkalisóit ezidőszerint úgy állítják elő, hogy phenolphtalein­oldathoz alkalihydratot vagy alkalikarbo­natot adnak; utóbbi esetben a végbemenő 5 vegyfolyamatot a következő képlet tün­teti fel: C2 oHi404 +Na2 C03 =C2 oHi2 04Na2 + H2 0+C02 azaz széndyoxid szabaddáválása mellett a phenolphtalein egy kettős alkalisója ke­.0 letkezik. Azt találtuk már most, hogy ha a phe­nolphtalein alkalisójának előállítására kö­zönséges hőmérséklet mellett tömény vizes alkalikarbonatoldatot használunk, szón-15 sav nem távozik el, ily körülmények kö­zött tehát a fent kifejezett vegyfolyamat nem jön létre. Ehelyett a phenolphtalein­nek eddig nem ismert alkalivegyületei ke­letkeznek, melyeknek szerkezeti összeté­}0 tele mindezideig még nincs kikutatva. A nyert nátriumvegyület elemzése a követ­kező képletet szolgáltatja: SC.oHuO*, 6Na2 CO:i Más alkali karbotiatok, ugyanúgy egyéb Í5 fémek szénsavas sói hasonló vegyületeket szolgáltatnak. A phenolphtaleinvegyüle­teknek tehát két sorozata létezik, CVHUCh, 2NaOH, ós CUHiíOíNa. mivel a phenolphtalein két hydrogen-J0 atomja nem helyettesíthető oly egysze­rűen fémmel, mint ezt általánosan feltéte­lezik. Ezen új vegyületek, melyeknek előállí­tása tárgya a jelen találmánynak, egészen }5 más sajátságnak, mint az eddig ismert phenolphtaleinalkalisók; erősen alkaliku­sak és csak vizes oldatban tarthatók el, ha közönséges hőmérséklet mellett az ol­datot bepárolgásnak tesszük ki, alkotó­részeikre esnek széjjel. Az iij vegyületnek 40 pl. egy 0.6%-os vizes oldata még tetemes mennyiségű tiszta phenophtaleint képes oldani, mely azonban, ha az oldatot 10—20 órán át állni hagyjuk, egész mennyiségé­ben újra kiválik, úgy hogy az oldat faj- 45 súlya változást nem szenved. Még ha a phenolphtalein feleslegben is van jelen, sem távozik az elegyből szén­sav, és NaliCO.i sem keletkezik; a purpur­vörös vizes oldat még az esetleges phenol- 50 phtaleinfelesleg kiválása után is nátrium­bikarbonat hozzáadása által azonnal el­színtelenedik, és a phenolphtalein mint fe­hér pehelyszerű csapadék válik ki. Savak, pl. az oldatba bevezetett gázalakú szénsav 55 ugyanígy hatnak a következő képlet sze­rint: 2C2 oHí 404,6Na2 C03 +6C02 +6H2 0= 2C,oir1 4Ü4+r2NaHC03 Ha az oldatot chlorammoniummal kezel­jük, szabad ammoniak képződik, a phenol- 60 phtalein kiválik és az oldat elsziiitelene­dik. Bariumchloridoldat is elbontja e phe­nolphtaleinvegyületet, bariumkarbonat keletkezik és az oldat elszíntelenedik. Ammoniumkarbonat a phenolphtalein 65 legnagyobb részét kiválasztja, — az oldat emellett gyengén rózsaszínű marad. Aether, petrolaether, xylol, toluol, szén­tetrachlorid, aethylalkohol és chloroform által az új vegyületek vizes oldatából 70 semmi sem válik ki, annak jeléül, hogy az új vegyületek ezen oldószerekben oldha­tatlanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom