86626. lajstromszámú szabadalom • Vasbeton építési elemek

- 3 — gatott vonallal jelölt zeg-zúgos irányban vezetendők és a törési helyeken (16) ke­resztvasak ágyazandók be. Ha pedig a tartók nem üregesek, akkor az alátámasz-5 tás helyén egy-egy tartóvéget, amint a 21. és 22. ábrán látható, szorosan egymás mellé helyezünk, erős (35) huzalokkal kö­rülkötjük és a tartók párosával egymás mellé helyezett végei között keletkező 10 (36) térközöket, melyek a (35) huzalok ál­tal vannak átszelve, betonnal kitöltjük, úgy hogy a tartókra keresztirányban, szi­lárd, vasbeton szerkezecet kapuink. Az üreges tartókból álló födém mono­lö líttá tétele céljából, a tartók A'égein he­lyenként, a 6. ábrán látható (28) hornyok képezhetők ki, amelyek a tartók össze­illesztése után csatornákká egyesülnek és amelyekbe betont öntünk és ezáltal (6. áO sibra) a (19) ékeket állítjuk elő, amelyek az egyes tartóelemek között összekötést lé­tesítenek. A legnagyobb gyakorlati jelentőségű az • olyan monolit födém, mely 1—2.5 méter 25 hosszú üreges tartókból igen ritka aládu­eolással készül. Az ilyen rendszerű födém elemei, a tartók, melyek a rajzon néhány példaképpen vett kiviteli alakban (7., 8., 9., 27., 28. ábrák) láthatók, elég rövidek 30 ahhoz, hogy gyorsan és könnyen lehessen gyártani, elég könnyűek ahhoz, hogy a szállítás és elhelyezés ne okozzon nehéz­séget, viszont elég hosszúak ahhoz, hogy > a legáltalánosabban előforduló fesztávo-35 kat, mindössze egy-két helyen való alá­riucolással, meg lehessen építeni. Ez nagy műszaki és gazdasági előnyt jelent az el­avult hossz-, szélesség- és magasság­irányban majdnem egyforma (kocka-40 alakú) elemekből épített födémekkel szem­ben, melyeknél a dúcokat nem csak sűrűn, körülbelül 20—30 cm-nyire kell egymás mellett elhelyezni, hanem a sűrű ducolást még, külön gerendákkal, alá is kell tá-45 niasztani. Eltekintve a rengeteg faanyag­tól, mely a találmány szerint megtakarít­ható (egy 6 m fesztávú födémhez pl. csak két duc kell), a száradási processzus is sokkalta kevesebb időt vesz igénybe, mint 50 számtalan apró elemekből összeállított íödém esetén, úgy hogy jelentékeny munkaidő is megtakarítható. A találmány szerinti födém kiviteli alakjainak szára­dási ideje c,s,ak körülbelül 5—8 nap. E rö-55 vid idő elteltével, a (23) dúcokat már el lehet távolítani (26. ábra) és a teljes szá­radás alátámasztás nélkül is végbe mehet. A (20) tartók felső része (7. ábra) vasbe­tonboltozat, alsó része salakbeton. A (21) tartók (9. ábra) trapézos alakúak és egé- 60 szen vasbetonból készülnek. A (40) tartók (27. ábra) négyszöges keresztmetszetűek és felül le vannak rézselve. A (41) tartók (28. ábra) keresztmetszete nagyjából oly körgyűrűhöz hasonlítható, moly felül-alul 65 peremekkel bír. A fenti tartókból létesí­tett födémben (7., 9., 27., 28. ábrák) a tar­tók között, (22) csatornák vagy üregek ke­letkeznek. Ez üregekben, legalul, a végig­menő (2) vashuzal az egyik támfaltól a 70 más; lk támláiig van lefektetve, melyen kí­vül helyenként: függélyes irányú (3) dró­tokat is helyezünk bele. A tartókban ter­mészetesen szintén vannak hossz- és ke­reszt-irányú (50. 53. 52) vasalások alkal- 75 mazva. Igen nagy fesztávolságoknál, amennyi­ben a födémnek alul nem kell simának lennie, olyan kiviteli alak alkalmazható (13., 14., 15.. 16. ábrák), melynél (1b, le) 80 főtartókat és kettős kiképzésű (24) mel­léfctaritókait (13. ábra) különböztetünk meg. A 13. áibrabeli kiviteli alaknál a mellélktiaintók monolit födémsíkot alkotnak, mely a főtartókon nyugszik. A melléktar- 85 tók középvonalában (26) borda van kiké­pezve és ebben a 12. ábrán vázlatosan lát­ható vasalás foglal helyet. A melléktar­tók monolittá tétele a 6. ábránál ismerte­tett (19) betonékek segítségéivel történik. 90 Ugyanez a, födém készülhet sallózásos eljárással is (14., 15., 16. ábrák). E tartó­tipusnál szintén (le) főtartókat és a mel­löktartók szerepeit vivő (27) síkokat kü­lönböztetjük meg. Azonban az egész egy- 95 ben, összefüggőéin készül. A (27) sík a mel­léktartók jellegéit a felette vagy alatta kiképezett (28a) bordák (16. ábra) által nyeri. Ugy az (lb), valamint az (lc) fő­tartókban (13. és 14. ábrák) szintén látunk 100 (2) hossz/Vasalásokat és harántirányú (3) Vasalásokat. Azonkívül a (28a) bordákban is alkalmaztatnak (2a) huzalok. Az üreges tartókból alkotott (30) lépcső­fokok (17. ábra) alul megfelelően rézselve 105 és az egymÉLsbailleszités végett, az elülső, alsó (el) mentén, hornyolva vannak. A lépcsőfokok alátámasztására, nyújtott (Z)-alakú tartó szolgál (17., 19., 20. ábrák), amely szintén nem más, mint a találmány no szerint szerkesztett vasbetontartó, mely alul befelé nyúló (25) peremmel van el­látva (17., 20. ábrák), melyekre a lépcső­fokok támaszkodnak. A Z-tartó felső és alsó vége (19. ábra) a lépcsőháznak két 115 szemközt levő (44) falába van befalazva. A fal négyszögkeresztmetszetű, függé­lyes irányban áttört, koekaalakti vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom