86624. lajstromszámú szabadalom • Biztosíték kicserélhető betéttel

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86624. SZÁM. — VlI/g. OSZTÁLY. Biztosíték kicserélhető betéttel. Schvachó István mérnök Melsic. A bejelentés napja 1922. évi december hó 27 ike. Az eddig szokásos dugóbiztosítékoknál az olvadósodronyt a biztosíték porcellántestén keresztül kellett húzni és hozzá kellett for­rasztani egyfelől a fémmenethez, másfelől 5 pedig a fémkontaktushoz. Az olvadósodrony forrasztása igen körülményes és laikusok részéről egyáltalán nem foganatosítható Ugyanígy vagyunk az olyan biztosítékokkal is, amelyeknél az olvadósodronyt fel kell 10 húznunk, mert ez a művelet is műhelyi gyakorlatot tételez fel. Olyan helyeken te­hát, ahol nem lehet külön biztosítósodronyt kapni, mint pl. vidéken, a sodronyt egy­általán nem lehetett kicserélnünk, hanem a 15 kiolvadt, egyébként azonban még jó biz­tosítékot egészben újjal kellett pótolnunk. A találmány szerinti biztosítéknak az a célja, hogy ezen hátrányt megszüntesse. Ezt úgy érjük el, hogy az olvadósodrony 20 külön porcellánhüvelybe van betéve és könnyen cserélhető ki. Az idetartozó vázlatos rajzok a találmány szerinti biztosíték kiviteli példáit tüntetik fel. 25 1. ábra a teljes biztosíték függélyes met­szete. 2. ábra ugyanennek alaprajza. 3. ábra egy más kivitelű záródugó függé­lyes metszete. B0 A (2) porcellántest alakja a szokásos és alján van a külső kontaktusképző (9) l'émmenet, felső részében pedig a (4) üreg s ehhez csatlakozik a lefelé átmenő (15) csatorna, amely fent bővebb, azután lép-55 csőzetesen összébb szűkül. Ebbe a csator­nába dugjuk a bizlosítósodronvt tartalmazó (10) porcellánhüvelyt, aminek felső vasta­gabb része a (2) test (11) csatornalépcső­fokának nekifekszik. A betolt (10) porcel-10 lánhüvelynek mindkét végén egy-egy fém­süvegje van, amik közül a (7) süveg a belső (5) kontaktuscsavarnak feszül, a másik, a (13) süveg pedig a biztosíték második külső kontaktusát képezi. A (10) hüvely (12) üregében van a (14) biztosítéksodrony, 45 amelynek végei a két (7) és (13) süveghez csatlakoznak. Egy (6) sodronyspirális egyik végét az (5) komtaktuscsavar alá szorítjuk, másik végét pedig egy gyűrűszerű (8) lemeznek feszítjük, amely a (4) üreg fene- 50 kén van. A (8) kontaktuslemezkének két nyúlványa van, amelyek áttörik a (2) biz­tosi téktest hasítékait és a (9) fémhüvely alá szorulnak, úgyhogy megbízható kon­taktust létesítenek avval. A (2) biztosíték- 55 testet az (1) dugó zárja, amit a (3) menetek útján annyira becsavarunk, hogy az (5) kontaktuscsavar a (7) fémsüveggel érint­kezzék. Az (1) záródugó fejrésze vagy any­•nyira kiszélesedik, hogy szabad kézzel sza- 60 bályozható (1. ábra), vagy pedig lyukak vannak benne, amibe csavarkulcsfogak ka­paszkodhatnak (3. ábra). A találmány szerinti biztosíték főbb elő­nyei a következők: A (10) biztosítóhüvely 65 igen egyszerűen cserélhető ki, mert az a dugó kivétele után könnyen hozzáférhető és fáradság nélkül kivehető. Minthogy hasz­nálatra kész (10) hüvelyeket váltunk, el­esik a sodrony behúzásának és forrasztásá- 70 nak fáradtsága és a biztosítékot bárki is könnyen kezelheti. Oly célból, hogy a kellő (10) betétet mással el ne cserélhessük, mindkét fémsüvegen rajta van a jelzés, hegy hány amperhez való az illető sod- 75 rony. A szélesebb (7) süvegnek tetején van a felirat, hogy azt az (1) záródugó kivétele után nyomban leolvashassuk. A (13) sü­vegen oldalt van a felirat s minthogy ez utóbbi az összeszerelt biztosíték (2) testéből 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom