86616. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fűtőkészülék

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAO TAS KIRÁLYI J||||S1L SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 86616. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektromos fűtőkészülék. Gyuris János mérnök Budapest. Magyar Elekthermax R.-T. budapesti cég- mint jog-utódja. A bejelentés napja 1919. évi augusztus hó 22-ike. Elektromos fűtőtestek és fűtőkészülékek hatásfoka és élettartama szempontjából igen fontos, hogy a hő a fűtőtestről a f ütendő felületre minél kisebb ellen-5 állással menjen át. Nagy ellenállás, tehát pl. nagyobb vastagságú szigetelőréteg közbeiktatása azzal a következménnyel jár, hogy a kellő üzemi hőfok elérése végett a fűtőtestet erősen az elérendő üzemi 10 hőfokon túl kell hevíteni, tehát nagy hőigénybevételnek kell kitenni, ami a fűtőtest vékony fémhuzalainak korai kiégését vonja maga után. A fűtőtest és a fűtendő felület közötti hőátvitel megköny 15 nyítése azzal az előnnyel is jár, hogy a megterheletlenül áram alatt álló fűtőkészülék fűtőtestéből a hő elvezettetik és így a fűtőtest kiégés veszélyének kevésbé van kitéve. 20 Ezen szempontok tekintet be vételé vei már ismételten megkísérelték azon ismert és általánosan használt fűtőtesteket, melyeknél a vékony fémhuzal szilárd hőálló anyagokra van feltekercselve vagy ilyen 25 anyagokba van beágyazva és mely fűtőtestek hőoldása igen rossz, más olyan fűtőtestekkel pótolni, melyeknél a fémhuzal és a fűtendő felület érintkezése közvetlenebb. Így pl. megkísérelték a fé:n-30 ellenállást üveg- vagy zománcanyaggal keverve a szigetelőre felvinni és abba beégetni, továbbá úgy is jártak el, hogy könnyen folyó nemes fémeket lakkszerű oldatban ráfestették a hevítendő felii-35 létre, ahol is a fém az oldatból csak az égetés közben vált ki. Ezen eljárások leglényegesebb hátránya, hogy csak nemes fémeknél alkalmazhatók, míg a sokkal olcsóbb szokásos ellenállásanyagokhoz, pl. nikkelhez és nikkelötvözetekhez nem, ami 40 az eljárást aránytalanul megdrágítja. Ajánlották továbbá a fémhuzaloknak aszbeszt és agyag keverékébe való beágyazását, illetve fémeknek vagy fémoxidoknak ilyen keverékre való kicsapá- 45 sát is, ezen eljárásnál azonban szintén aránylag vastag (2—5 mm vastagságú) aszbeszt - agyaglemezeket kellett használni. A találmány értelmében vékony fém- 60 huzalokat vízben vagy más folyadékban oldható vagy szuszpendált ragasztó-, illetve szigetelőanyagok útján, előnyösen nyomás alatt végbemenő szárítással, illetve kiégetéssel rögzítünk a fűtendő 55 felületen. Beható kísérletek és mérések azt mutatták, hogy az ily módon felvitt és előnyösen nyomás alatt hőhatás útján rögzített szigetelőanyagoknak 0,03—0,05 mm 60 vastagságú rétege elegendő arra, hogy pl. 110 Volt feszültségnél 600° C hőfokon tökéletes szigetelést érjünk el, míg eddig ugyanezen célra 1—8 mm vastagságú szigetelőtesteket használtak. A szigetelő- 65 réteg rendkívüli vékonysága következte ben az ellenállást képező fémhuzalt csak néhány fokkal kell a kívánt üzemi hőfokon túl hevíteni, a hőközlés tehát teljesen közvetlen, a fémhuzal igénybevétele azo- 70 nos üzemi hőmérsékletnél jóval kisebb és így annak tartóssága az addigi fűtőtestek tartósságát sokszorosan felülmúlja. Szigetelő- és rögzítőanyag gyanánt minden oly oldat alkalmas, melyből az 7"; oldószernek a szárításnál vagy beégetésnél alkalmazott hő hatása alatt végbemenő elpárolgása után a fémhuzp't elszi-