86612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aceton és egyéb termékek ekőállítására erjesztés útján

Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86612. SZÁM. — IV/b. OSZTÁLY. Eljárás aceton és egyéb termékek előállítására erjesztés útján. Dr. Moskovits Miklós vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi március hó 11-ike. Azt találtuk, hogy az acetontermelő fermentumok és enzymek, mint pl. a ba­cilus macerans, nem csak keményítőt és cukrot, hanem pentozánokat, pektinszerű 5 anyagokat és cellulóza lebontási termé­keit, úgy mint hidrocellulózát, hemicellu­lózát stb. képesek elerjeszteni. Ezen meglepő felismerés alapján mó­dunkban van az acetontermelés gazdasá­[0 gosságát lényegesen fokozni azzal, hogy olyan olcsó nyersanyagokat használha­tunk fel az aceton előállításához, ame­lyekben keményítő és cukor nincs, vagy keményítőben, illetve cukorban szegény 15 nyersanyagok. Erre a legkülönfélébb hulladékanyagok használhatók fel, mint pl. cellulózagyár­tási hulladéklúgok, törkölyök, szeszgyári és keményítőgyáxi hulladékok, kilúgo-20 zott répaszeletek, cukorgyári iszapok stb. és pedig vagy magukban vagy kemé­nyítő-, illetve cukortartalmú anyagokkal együtt. Ezen eljárás foganatosításához minden-25 féle csekély értékű növényi anyagokat is, mint pl. kenderkórót, csalamádészárakat stb. használhatunk fel. Ezeket felaprít­juk, alkáliák vagy savak hozzáadásával vagy ezek nélkül, nyomás alatt vagy 30 nyomás nélkül gőzöljük és az így kapott anyagot magában vagy keményítő-, ill. cukortartalmú anyagokkal együtt aceton­termelő fermentumokkal vagy enzymek­kel elerjesztjük. 35 Kitűnő eredményeket érünk el különö­sen csöves kukorica feldolgozásával, ami­kor is a cefrében úgy a hemicellulóza és a pektinek, mint a cukor- és keményítő­tartalmú anyagok együttesen jelen van-40 nak. Kiindulhatunk azonban fából vagy tiszta cellulózából is, melyeket alkáliák­kal vagy kénsavval nyomás alatt főzünk. Kénsavval való főzésnél azonban nem kell a nyomást oly nagyra és a főzés idő- 45 tartamát oly hosszúra szabni, mint a cel­lulózaszeszgyártásnál, mert a cellulózát nem szükséges cukorrá átalakítani, ha­nem csak közbenső hidrolizált termékké. Ezt az eljárást igen előnyösen felhasz- 50 nálbatjuk arra, hogy a cellulózagyártást az acetontermeléssel kombináljuk és pe­dig oly módon, hogy a hidrocellulózává átalakított anyagot először acetonterme­lésre használjuk fel és azután az aceton 55 lepárlása után kapott moslékot erjesztjük el alkoholra, vagy pedig fordított sor­rendben járunk el. Mindkét esetben nagy nyersanyagmegtakarítást érünk el, mert a cellulóza előzetes lebontását nem kell 60 a cukorig vinnünk, mely műveletnél a termelt cukor egy része is bomlást szen­ved, ami nagy anyagveszteséget okoz. Szabadalmi igények: 1. Eljárás aceton és egyéb termékek elő- 65 állítására erjesztés útján, jellemezve azáltal, hogy a cellulóza lebontási ter­mékeit, mint hidrocellulózát, hemi­cellulózát stb. továbbá pentozánokat vagy pektinszerű anyagokat, különö- 70 sen cellulóza gyári hulladéklúgokat, törkölyöket, szeszgyári és keményítő­gyári hulladékokat, kilúgozott répa­szeleteket, cukorgyári iszapokat ace­tontermelő fermentumokkal vagy en- 75 zymekkel elerjesztjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana­tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom