86610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyebb szénhidrogének előállítására nehezebb szénhidrogénekből

— 4 — (34) kemence (38, 40) csőnyalábjába tüzelési olajat vezetünk. Ha a két olajfajtát nem elegyítenők, akkor legfeljebb 50%-os elpárolgás következnék be. 5 A tüzelési olaj maradéka, amely a (14) elpárologtatóban folyékony állapotban visszamarad, a (20) gytijtőtartályba kerül, amint azt az előzőkben ismertettük. A benzingőzök, a gázolaj és az állandó gá-10 zok a (21) vezetéken át a (22) deflegmátorba jutnak. A deflegmá torban az aránylag nehezebb párlatokat, valamint a gázolajpárlatokat visszafolyással kezeljük és azután a (27) tartályba bocsátjuk. Az 15 említett tartály rendszerint a friss olajat (gázolajat), valamint azokat az olajfajtákat is tartalmazza, amelyeket visszafolyásos sűrítés útján a deflgmátorban előállítunk. A benzin, a könnyebben illó 20 párlatok és állandó gázok a (30) deflegmátorba jutnak, amelyben a gázok és folyadékok elválasztása végbe megy. A gáz azután ia (33) vezetéken át a (34) kemencéhez jut, ahol azt tüzelő gáz gyanánt hasz-25 náljuk fel, míg a folyadékot a (32) tartályban gyüjtjük össze. A tüzelési olaj, gázolaj, párlatok, kerozin vagy az előzetesen kezelt nyersolaj külön-külön kezelhetők a bontó kemencében. 30 Rendszerint azonban a könnyebb párlat nagyobb termelési hányadát érjük el, ha a nehezebb olajat először a (8) kemencén vezetjük keresztül. A (49) cső a (25) és (35) csövek összeköt-35 tetésére szolgál, hogy a (22) deflegmátorból jövő forró olaj közvetlenül a (34) bontó kemencéhez juthasson. Hogy a forró olajnak a (22) deflegmátorból kiinduló keringését biztosítsuk, az (51) szivattyú van 40 elrendezve, amely előtt az (50) gyűjtőtartály fekszik, hogy állandóan kellő magas olajoszlop legyen, az olaj tovább nyomása végett. A (49) csővezetékbe (52) és (53) szelepek vannak iktatva, amelyek ré-45 vén az említett csővezeték a csőrendszerbe iktatható vagy attól elzárható. A találmány tárgyát tevő eljárás révén végeredményben nagy százalékmennyiségű motorégési anyag állítható elő anél-50 kül, hogy nagyobb mennyiségű szén maradna vissza, mint egyébként tüzelési olaj kezelésénél. Ha tüzelési olajat egyszerű lepárlásnak vetünk alá és a párlat jelentékeny meny-55 nyiségét összegyűjtjük, akkor a maradék ragadós, nehéz aszfaltszerű tömeg. Ha viszont tüzelési olajat krakkozási eljárásnak vetünk alá, akkor a kemence fenekén túlnagy mennyiségű szabad szén képződik a visszamaradó olajban. Ha azonban a 60 tüzelési olajat csak részben bontjuk meg és azután szintetikus nyersolajjal elegyítjük, amint azt az előzőkben ismertettük, akkor a maradék csak csekély mennyiségű szabad szenet tartalmaz és ezek a mara- 65 dékok kevésbbé esnek kifogás alá, mint a széndús maradékok. Az említett maradékok (csekély szabad széntartalom esetén) különböző ipari célokra használhatók, míg a sok szabad szenet tartalmazó maradéko- 70 kat először gázolajjal vagy más effélével kell keverni, hogy tüzelési olaj gyanánt használhatók legyenek. Olajoknak és párlatoknak forró állapotban való elegyítésnél fellépő további elő- 75 nyök abban állanak, hogy az elegyített, állandó alkatrészek a kezelés számára könnyebben hozzáférhetők, mint a kevésbbé értékes anyagok, mert a káros alkatrészek könnyebben távolíthatók el, 80 minthideg állapotban való elegyítés esetén. Forró álapotban egymással elegyített olajokból előállított benzin könnyebben színteleníthető. Elegyítés útján előkezelt olaj bontási folyamatnak vethető alá 85 anélkül, hogy idő előtt annyi szén rakódnék le, mint azoknál az olajoknál, amelyeket a szokásos módon kezelnek. Meg kell még jegyeznünk, hogy a nyersolaj hevítésére használt kemence szerke- 90 zete sokkal egyszerűbb, mint a szokásos bontó kemencék szerkezete. Az anyag szilárdságát ugyanis nem kell oly nagyra választanunk, hogy ellentálljon azoknak a nyomásoknak, amelyeknek a szokásos 95 bontó kemence ki van téve. Szabadalmi igények: 1. Eljárás könnyebb szénhidrogének előállítására nehezebb szénhidrogénekből, jellemezve azáltal, hogy szénhidrogént 100 lepárlási eljárásnak vetünk alá és további szénhidrogént krakkozási eljárásnak vetünk alá, mire ezt a két szénhidrogént egymással elegyítjük és elegyítésük után azokat lepárlási el- 105 járásnak vetjük alá, hogy az egymással egyesített szénhidrogénekből a könnyebben illó alkatrészeket előállítsuk. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás fo- 110 ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az egyesített szénhidrogének