86600. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

— 3 — kapcsoló stb. révén az (1) agyra viszi át, mely viszont a négy (4) vezetőcsapok révén viszi át az erőt a (2) gyűrűs tárcsákra. Minthogy a gyűrűs tárcsák hor-5 nyainak képzelt meghosszabbítása négyzetet alkot, a (4) vezetőcsapok ezen résekben kapcsoló részeket alkotnak s ennek folytán kényszerművesen menesztik az aggyal a tárcsákat s ezek viszont a 10 küllőket, vagyis az egész kereket. Nyilvánvaló, hogy a kocsi mozgása közben, mihelyt a kerék akadályba ütközik, az ütközés a kerék sugara irányában reakciót hoz létre, míg a jármű te-15 hetetlensége és a hajtóerő az utóbbi irányában igyekszik az akadályt legyőzni; ennek folytán a keréknek az agyhoz képest elmozgatható része a járműhöz, ÜL az agyhoz képest visszamaradni 20 igyekszik. Minthogy a kerék külső, mozgékony része ezen hatásnak engedni tud, az agy a kerék területéhez képest excentrikus helyzetbe fog jutni, még pedig a két fellépő erő eredőjének irányában. 25 Minthogy a rendszerben a kerület excentrikus eltolódása dacára az összeműködő részek kapcsolata nem szűnik meg, nyilvánvaló, hogy a viszonyos excentrikus helyzetbe jövő agy az excentricitás-80 sal ellentétes oldalon mintegy megnöveli a kerék sugarát; ebből nyilvánvaló, hogy egy egyrészt elősegíti az akadály legyőzését, másrészt az akadály mérvével arányosan módosítja a kerékrészek által kifejtett 35 reakciót. A fenti rendszerben a teljes keréknek oldalirányú elmozgása nem lehetséges, a kerékre ható oldalirányos erők pl. a kanyarulatokban csak a kerék külső ré-40 szeire tudnak oldalirányban hatni; a kerék külső crészére ható ezen erők tompítására esetleg tetszés szerinti tompító rendszert alkalmazhatunk. A fentiekből kitűnik, hogy a találmány 45 szerinti kerék két külön részből áll, a kerületből és a kereket képező belső részből. A kerék kerületi része a (2) tárcsák között oldalirányban elmozoghat, minthogy a belső keréktalp kisebb szélességű, 50 mint az azt oldalirányban határoló részek, mimellett sem a (11) csapok, sem a (15) erősítések nem gátolják az oldalirányos eltolódást, míg a (14) és (18) gumigyűrűk az eltolódást csupán tompítják. A kerék rugalmassága teljesen 55 független a motor hajtóerejétől, mert a motor hajtóereje nem a rugalmazó főszerven, vagyis a (3) belső gumiabroncson keresztül vitetik át a küllőkre, hanem az ismertetett csúszó kapcsolódás 60 révén, mely a kerékagy excentricitásától függetlenül működik. A két rendszernek egymástóli aránylagos függetlensége folytán a kerékben a nehézkedés és az oldalirányú behatá- 65 sok lényegileg egymástól függetlenül győzetnek le. A két rendszer tökéletessége és egymástól való függetlensége, a vontatás rugalmassága és az a körülmény, hogy a 70 kerék lényegileg sajtolt acéllemezekből állítható elő és ugyancsak sajtolt U-, T-és I-vasakkal merevíthető és nem szorul légabroncsra, a következő előnyöket biztosítja: A légabroncs alkalmazásával 75 járó hátrányok elkerültetnek, a kerék rugalmassága minden irányban fokoztatik, a sebesség a külső abroncs állandó tapadása folytán növeltetik s a kerék tartóssága, de különösen a külső gumi- 80 abroncs élettartama megnyujtatik, mert az ütközések főtömegét már a viszonyosán elmozgó agy tompítja le. Tudvalevő, hogy rendes kerekekre szerelt tömörgumiabroncsokkal rossz úton 85 veszélytelenül 40 kilométernél nagyobb sebességgel haladni nem lehet, míg a jelen találmány szerinti kerék jóval nagyobb sebességeket enged meg anélkül, hogy a kerék rövid időn belül haszna-QÍY vehetetlenné válna. Szabadalmi igények: 1. Rugalmas kerék egy belső és kerületi külső részből, melyet az jellemez, hogy a belső és külső részek egymáshoz ké- 95 pest elmozgathatóan, de el nem foroghatóan vannak kapcsolva, mimellett a két rósz közé rugalmas gyűrű van iktatva. 2. Az 1. alatti kerék kiviteli alakja, me- 100 lyet az jellemez, hogy a külső rész a belsővel az egyiken párosával egymásra merőleges irányú rések s a másik résznek ezekbe fogó peckei révén van engedékenyen kapcsolva. 105 4 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 86597