86590. lajstromszámú szabadalom • Növényvédőszer

._ 2 — kénarzénnal impregnálunk, tehát a gőzalakúvá tett szilárd anyagokat poralakúra szublimálunk. Robbanások elkerülése végett ezt a 5 folyamatot az égést nem tápláló gázok vagy gőzök jelenlétében foganatosítjuk. A hatóképes anyagoknak ekképpen előállított porai ugyanazon hatással bírnak, mint maguk az anyagok. 10 Lehet általában igen jó hatású és tetemesen olcsóbb növényvédőszert azáltal is előállítani, hogy közömbös porrészecskéket a hatékony, vízben oldhatatlan anyagnak vékony köpenyével beburkolunk. 15 Ezt különböző módon foganatosíthatjuk. Emellett akképpen járhatunk el, hogy valamely inert port egymásután olyan vízben oldható anyagokkal impregnálunk, amelyek kémiai reakció folytán 20 a porrészecskéken vízben oldhatatlan csapadékot képeznek. Így pl. lehet poralakú gipszet, kaolint, meszet stb. nátriumarzén által megnedvesíteni és szárítás után rézvitriollal impregnálni és végül 25 kevés ecetsavat hozzáadni vagy a port valamely vízben oldhatatlan vegyülettel oldatban impregnálni, pl. kaolint ammóniákban oldott rézacetát-arzenittel. Lehet azonban más módon is eljárni, 30 így pl- akképpen, hogy rézacetát-arzenitet vagy arzenikumot stb. kolloidmalomban kolloiddá alakítunk át, annak vizes oldatával alkalmas port, mint talkumot, boluszt, meszet stb. impregnálunk és az-85 után szárítjuk. Ezáltal ezek a vegyületek finom köpeny alakjában lerakodnak az egyes porrészecskék körül és a por megszárítása után erős tapadás folytán majdnem vízben oldhatatlanokká lesznek. Ez 40 az eljárás nagy hatásképességű, arzéntartalmú porlasztóporok előállítására különösen alkalmas. Ugyanilyen módon lehet például igen jól alkalmazható, aránylag olcsó kénport előállítani, különösen 45 altkor, ha a kolloidos kénnel való impregnálást ugyanannál a pornál többször ismételjük. A fent leírt és hasonló módon előállított porokkal az értékes anyagok csekély 50 elhasználását érjük el, a porok jó hatásúak, alkalmazásuk olcsóbb, mint az eddig hasonló célra használt növényvédőszereknél. Hasonló termékeket kaphatunk aiz inert 55 anyagoknak, pl. 100 g kaolinnak 6 g nátriumarzenittel való imprognálása és a kaolin másik 100 g részének 8 g vasszulfáttal vagy 8 g cinkszulfáttal való impregnálása és ezen két készítménynek összeőrlése útján. Vagy pedig 100 g 60 kaolint 12 g rézszulfát vizes oldatával impregnálunk és azután megszárítjuk; másrészt 100 g kovaföldet 12 g szódának oldatával impregnálunk és a megszárított készítményeket összeőröljük. A le- 65 vegő nedvességének, esőnek vagy harmatnak hatására kémiai reakció mehet végbe, miáltal egy oldhatatlan termék keletkezik. Lehet akképpen is eljárni, hogy az $0 inert anyagot nátriumarzenittel és szappanoldattal impregnáljuk, szárítjuk, őröljük és mésszel vagy magneziával összekeverjük; vagy pedig az inert anyag egyrészét arzenittel és a másik részét 75 szappanoldattal kezeljük és a két részt szárítás után összekeverjük és mésszel vagy magneziával összeőröljük. Ezen poroknak mikozid és bakterizid hatása is van. 80 Igen hatásos porlasztóporokat akképpen is készíthetünk, hogy friss, kémiailag kicsapott porokkal, amelyek többé vagy kevésbé kolloidos alakban vannak jelen a kicsapószer gyanánt szolgáló víz- §5 ben, vizes szuszpenzióban közömbös porokat impregnálunk és azután megszárítjuk. így pl. igen jól használható kénport olyan módon állíthatunk elő, hogy porokat, mint kaolint, gipszet, meszet stb. 90 kéntejjel itatunk, szárítunk és újra megőröljük. Ilyen módon sokkal hatásosabb porlasztóporokat kapunk, mint az eddig szokásos száraz keverésnél, mert a hatásos 95 anyag minden közömbös porrészecskéhez elér és azon tapadva marad. A vízben oldhatatlan hatásos anyagok kicsapására részben használhatunk többé vagy kevésbé vízben oldható anyagokat 10 is. így például nagyon hatásos arzénporlasztóport akképpen állíthatunk elő, hogy valamely közömbös port, pl. kovaföldet, kaolint, gipszet, tőzeglisztet, szénport és máseffélét mésztejjel itatunk, a 10 megnedvesített porra nátriumarzenátot engedünk hatni és azután szárít juk. Ellenkező módon is eljárhatunk, amennyiben a közömbös port előbb arzénsóval átnedvesítjük és azután mésatejjel utánke- 11 zeljük. Az ilyen arzénporok hasonló hatásúak, mint a tiszta kálciumarzenátok, az emberekre nézve azonban kevésbé mérgesek, ami szőlők és más gyümölcsök beporzásá- 11 nál rendkívül fontos. Ezekhez a porokhoz még más anyagokat is keverhetünk és pedig különösen