86549. lajstromszámú szabadalom • Katóda elektronkisülési készülékekhez
Megjelent 1931. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86549. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Katóda elektronkisülési készülékekhez. Marok György technikus Esztergom. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 5-ike. A találmány tárgya katóda elektronkisülési készülékekhez, amelynek fő jellemző sajátsága, hogy ható felülete az anyagi összefüggés teljes vagy részleges megsziin-5 tetése mellett meg van osztva. A ható felület megosztása olymódon foganatosítható, hogy az egyes felületelemek egymással sorozatos vagy párhuzamos, adott esetben egymással részben sorozatos és rész-10 ben párhuzamos kapcsolásban állanak, mimellett az egyes felületelemek térbelileg az elektronok áramlási irányában vannak elrendezve. A végzett kísérletek szerint a hatás annál kedvezőbb, minél 15 közelebb vannak térbelileg egymáshoz a felületelemek. A katóda ható felületének ismertetett megosztása révén a katóda sokkal magasabb hőmérsékletet vesz fel, mint az ed-20 dig ismeretes készülékeknél. Az ismertetett elrendezés és kiképzés révén ugyanis a megosztott katóda egyes felületelemei egyrészt a lehetséges legnagyobb kölcsönös hőbehatás alatt állanak, másrészt az 25 egyik felületelemből kisugárzó elektronok a szomszédos felületelemre csapódnak, ami a melegveszteség csökkenése mellett nagyfokú hőmérséklet emelkedést és hatványozott elektronkisülést eredményez. 30 A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő katóda két kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a találmány tárgyát képező katódának egyik kiviteli alakját gáztöltésű 35 üvegedényben ábrázolja. A 2. ábra metszet az 1. ábra a—b vonala szerint. A 3. ábra egy másik kiviteli alakot szemléltet. A 4. ábra ennek metszete a c—d vonal sze- 40 rint. Az (1) üvegedényben elrendezett (2) katóda 'hatófelülete az 1. és 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál, a találmány szerint azáltal van megosztva, hogy a ható 45 felületet csavarvonal alakjában tekercselt (3) huzal képezi. A hatófelület ilymódon egyes menetekből áll, amelyek sorozatos kapcsolásban állanak egymással. A (3) katódával szemben a (4) anóda van elren- 50 dezve, amelynek tetszőleges alakja lehet. A (3) katóda és (4) anoda az (5) talpba vannak forrasztva. Az (1) üvegedény kiszivattyúzása és gázzal való megtöltése a (6) csövön át történik. 55 A 3. és 4. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a (2) katóda megosztott (7) hatófelülete a (2) katóda szabad végéből tengelyirányban kiálló peckekből áll, amelyék az ismertetett kiképzés és elrendezés 60 révén egymással párhuzamos kapcsolásban állanak. A találmány tárgyát tevő katóda a különböző célokra használatos elektronkisülési készülékeknek (távbeszélő reléknél, 65 röntgencsöveknél, áramátalakítóknál és úgynevezett szelepcsöveknél) alkalmazható, sőt a találmány tárgyát tevő katódával felszerelt elektronkisülési készülék fényforrás gyanánt is szolgálhat. 70 Fontos előnye a találmány tárgyát tevő katódának, hogy üzembentartásához már mintegy 100 voltos feszültség elégséges. Megemlítendő, hogy az ismertetett katódával felszerelt elektronkisülési készü- 75 lék segédelektróda alkalmazását mellőzhetővé teszi, mimellett váltakozó áram segélyével is üzemben tartható. Ez utóbbi körülmény annak tulajdonítható, hogy a
