86530. lajstromszámú szabadalom • Képvetítő berendezés

— í — vonalak azokat a pályákat szemlélte tik, melyeiket bizonyos sugarak a homorú lencse liíjján követnének. Mint fentebb említettük, negatív gömbi 5 eltérést mutató lencsét a Fresnel-lencsétől eltérő, más alakokban is foganatosíthatunk, de a találmány előnyös foganatosítása alakja a Fresnel-típus alkalmazását célozza és pedig akár magában, konden-10 íMiieneso gyanánt, akár pedig összetett gyűjtőlencse esetén egyéb lencsékkel kapcsolatban. Különösen az utóbbi típus alkalmazása kívánatos, mivel itt módiunkban áll bizonyos hiányokat elkerülni, me-15 lyek akkor mutatkoznak, ha a Fresnellencsét magában alkalmazzuk a konde.n&or lencse gyanánt. Az 1. ábra szerinti foganatosítási alaknak egy részletét nagyobb léptekben mu-20 tató 7. ábrán látható, hogy a fényforrás-, ból kiinduló (a—a') sugár, mely a Fresael-lencse hátsó felületét találja, a lencsében akiként törik meg, hogy az (a2) ponton a (c4) öv külső élén halad át és azt 25 az öv mellső felülete a főtengely felé, azaz az (a3) vonal irányában töri meg. Egy másik (b—b') sugár, mely a lencse hátsó felületét a (b') pontban, közvetlenül az (a') pont szomszédságában találja, a Fres-30 Qel-lencse hátsó felülete általi törés után éppen a (c4) övön kívül halad, a (c5) öv felületét a (b2) pontban találja ós ugyancsak a főtengely iránya felé, a (.b3) vonal irányában törik meg. A 7. ábrán az (a'. 85 b') pontok közötti távolság a jobb szemléltetés kedvéért túlzottan van feltüntetve, míg a valóságban ezek a pontok közvetlenül egymás mellett vannak. Ennélfo'gva a Fresinel lencsé-40 nök az (a2) és (b2) pontok közötti mellső felülete a sugarakat neim vetíti a megvilágítandó kép felé, miért is a (c4) és (cő) felületek vetítette gyűrűalakú sugárnyalábok között a 7. ábrán 45 srafozottan feltüntetett sötét öv keletkezik. Világos, hogy ezen sötét sáv szélessége az (al, a2) és a (hl, b2) vonalak közötti szög növekedésével együtt növekedik és ezen szög csökkenésével együtt ki-50 sebbedtk. mely szeg viszont a lencse tűrőképességének arányában növekedik. Ha a Fresnel-féle lencsét egyedüli gyűjtőlencse gyanánt alkalmazzuk, úgy a tűrőképességének szükségképpen aránylag 55 nagynak kell lennie, aminek megfelelően aránylag széles sötét sáv keletkezik a gyűrűalakú sugárnyalábok között. A végből már most, hogy az imént leírt hátrányt kiküszöböljük és egyúttal a Fresnel-lencsét negatív gömbi eltérésű kon- 60 denzor-lencse létesítésére alkalmas eszközi gyanánt használhassuk fel, a zárfentjelzett módon a Fresnel-lencsót kettős gyűjtőlencse egyik eleme gyanánt alkalmazhatjuk, ahol is a másik elemet 65 rendes telt lencse alkotja. Ily foganatosítási alakot mutat a 8. ábra, ahol is (C5) a Fresnel-lencse (u) pedig síkdomborü lencse, melynek domború oldala a fényforrás és a Fresnel-lencse felé van for- 70 dítva. A két lencsének optikai állandói akként vannak megválasztva, hogy ezekkel kapcsolatban a fényforrás a vetítendő filmet az 1. ábra kapcsán fentebb ismertetett módon világítja meg. Ezt a Fres- 75 nel-lencse öveinek oly szerkesztésével érjük el, hogy azok oly negatív gömbi eltéréssel bírjanak, mely nemcsak elegendő arra, hogy az (M) lencsében fennforgó bármely pozitív gömbi eltérést közömbö- 80 sítsen, hanem, hogy a kívánt negatív gömbi eltérésbeli többletet is szolgáltassa. A fent ismertetett kettős lencse, illetve adott gyújtótávolságú kondenzorlenese 85 tekintetében megjegyzendő, hogy a (C5) Fresnel-lencse gyiijtőképessége kisebb, mint az 1. ábra szerint egyedül használt (C) Fresnel-lencséé, minek folytán a 7. ábrán látható sötét sáv szélessége a 7, 90 ábra szerinti mértéknél kisebbé válik, mint az a 7. és 9. ábrák összehasonlításából látható. Annak lehetővé tétele céljából, hogy a fényforrást a kívánt megvilágítási mező 95 elérésére alkalmas helyzetbe biztonsággal és könnyűséggel pontosan beállíthassuk, célszerűen a 10. ábra szerinti elrendezést alkalmazhatjuk. Itt (A) valamely alkalmas fényforrás, (C) a negatív gömbi el- 100 térésű gyűjtőlencse, (D) az (E) vetítőnyílásnál elhelyezett film, (S) pedig bár mely alkalmas és kívánt típusú tárgylencse, mely avégből, hogy a filmnek vagy az (E) nyílást tartalmazó lemez ab- 105 lakának a (T) ernyőn (az alábbiakban képernyőnek nevezett részen) való képét beállíthassuk, az (E) nyílást tartalmazó lemez felé beállítható és attól távolítható, (R)-rel a tárgylencse előtt, annak közeié- ne ben elhelyezett ernyő van jelölve, amelyet a fényforrás ernyőjének fogunk nevezni. A gyakorlatban az utóbbi ernyőt, úgy amint az fel van tüntetve, a mozgóképeket vetítőkészülék fényelzáró lapja HE alkothatja. Bármely esetben ennek az er-