86501. lajstromszámú szabadalom • Félgáztüzelés porcellán és más agyagárúk füstmentes égetésére

csergedezés végbemegy, a hatás elérése szempontjából fontos. A víz nem ömlik közvetlenül a rostélyrudakra, hanem egy bádoglapra, mely a rostélyfejek előtt van 5 elrendezve. Innen, miközben elpárolog, a rostélyra hűtő hatást gyakorol és ezenkí­vül összesülő salak képződését is megaka­dályozza. A közvetlen fyűtés és vízgáz kép­zése által ai hőmérséklet közvetlenül a ros-10 télyokon annyira csökkentetik, hogy a sa­lak nem is olvadhat meg, hanem mint laza hamu marad meg. A forró rostélyfejeken képezett vízgőz a kémény huzama által a tűzgázok kilépési nyílás irányában a ke-15 mencébe huzatik és közben áthalad a ijyugvó szénrétegen. E közben vízgáz kép­ződik, mely a töltő aknában elgázosított szén száraz lepárlásának termékeivel köz­vetlenül egyesül, a nehéz szénhidrogének-20 kel cserebomlásba megy át és koromlevá­lesztás nélkül szénhidrogéneket képez-A töltőakna mellett, amelyen át a tüze­lés táplálása történik, a töltőakna nyílása felé, lejtő, rézsútos felületek vannak elren-25 dezve, amelyeken tüzelőanyagkészlet van raktározva. A kezeléshez az égető munkás­nak csakis a töltőaknanyílás lefedő leme­zét keU elvenni és a tüzelőanyagot kell be­tolni. A tüzelőanyagnak a tartófelületeken 30 való lerakása mechanikai segédeszközök­kel végezhető. Az, új berendezés folytán az égető munkásnak szenet sem kell szállí­tani A már ismert félgáztüzelések kivétel 35 nélkül egy sík és egy álló rostéllyal van­nak felszerelve, az akna a rostély felett pedig bőre van méretezve. A vízcsergedez­tetés magában véve tüzelő rostélyoknál szintén ismert, pl. generátortüzeléseknél. 40 Hasonlóképen ajánlották már a rostélyt lefedő lemezeket más kiképzésben, Uj azonban ezen eszközöknek különleges egye­sítése és kiképzése félgáztüzelésnél, porcel­lánt égető kemencéknél. Meglepőnek kell 45 mondani, hogy az újítás egyes részeinek magukban véve ismeretes volta dacára ed­dig senkinek sem sikerült ily kedvező mó­don és ily nagy gyakorlati sikerrel a fél­gáztüzelést porcellánt égető kemencéknél 50 keresztülvinni. Ebben kell látni az új kom­bináció különleges eredményét. A mellékelt rajz az új tüzelési berende­zés egy foganatosítási példájának függőle­ges metszetét és elülnézetét ábrázolja. 55 A vízszintessel szöget képező (A) rosté­lyon a (B) gázfejlesztő (generátor) oly mó­don van elrendezve, hogy a gázfejlesztőhöz hasonlóan ható töltőaknában részben gáz­mentesített szén a gázfejlesztőnek a ke­mence felé fordított alsó (C) részéből ön- 60 működőén a rostélynak a kemence felé for­dított belső részére jut, hol vízgőz hozzáve­zetése mellett tökéletesen elég. Különös figyelmet érdemel, hogy a töltőakna a rézsútos (A) rostélyt csak részben fedi át, 65 mert s\. félgáztüzelés kedvező hatása ezzel összefügg. A gázfejlesztőit, és az elégést a rostéjyp^lcafejek felső részének csergedező víz segélyével való hűtése által sza­bályozzuk, mely víz a (D) cső kis 70 lyukain át csap által szabályozható mennyiségben a rostélypálcafejek alá helyezett (E) bádoglemezre csepeg. E mellett az izzó szénrétegen átáramló vízgőz vízgázzá: alakul át. Az elégési gá- 75 zokkal kevert vízgáz a száraz lepárlásnak a gázfejlesztőből jövő termékeit, túlnyo­móan nehéz szénhidrogéneket, melyek az eddig szokásos tüzelési módnál a korom­képződést okozták, könnyű szénhidrogé- 80 nekké alakítja át, melyek elégtelen elégés esetén sem választhatnak ki a kemence belsejében szénrészecskóket (kormot). A csergedező víz feleslegét az (F) vízszek­rény fogja fel, amennyiben a vizet a belé 85 hulló hamu és a vízszintől kis távolságban fekvő rostély által kisugárzott hő lassan­ként elpárologtatja. (K) a tüzelés előtt levő beszálló aknát jelez, melyet a (J) bádogle­mez átfed. A rostélyokon nyugvó fedőleme- 90 zek a metszetrajzban világosan láthatók, pl. három ily lemez alkalmazása van felté­telezve. (L) a töltőakna adagoló nyílása, mely fedőlemezzel van elzárva; hozzá csat­lakoznak a tüzelőanyag rézsútos tartófelü- 95 letei, amelyeket az elülnézetben lehet látni. (H) záró tolóka, amellyel a tüzelések az égetés befejezte után kifelé tökéletesen elzárhatók. A rostély magasabbra vagy mélyebbre 100 állítása által a tüzelőanyagréteg magas­sága a tüzelőanyag fűtőerejéhez és a ke­mencébe az időegységben bevezetett hő­mennyiségnek megfelelően szabályozható. A kemence tüzelése a következők szerint 105 megy végbe: A (G) szitási nyíláson át az égetés kezde­tén a tüzelőanyagot meggyujtjuk. A ros­télyt kis közökkel egymás mellett, a ros­tély hosszában fekvő, keskeny, körülbelül no 20 cm. széles bádogcsíkok fedik, melyeknek száma a rostély szélességétől függ, de elő­nyösen legalább három. Ezen bádogcsíkok segélyével a tüzelés menete azoknak teljes vagy részleges eltávolítása és újból való 115 betolása által szabályozható. Amint a kis mennyiségekben (L)-ből lassanként adagolt tüzelőanyag a (G) szitási nyílást egészen

Next

/
Oldalképek
Tartalom