86465. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító nehezen illó folyós tüzelő anyagok számára

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiŐSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 86465. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Elgázosító nehezen illó folyós tüzelőanyagok számára. De la Court Alberto Francesco gépészmérnök Milano. A bejelentés napja 1920. évi november hó 24-ike. Olaszországi elsőbbsége 1920. évi április hó 13-ik. A találmány tárgya elgázosító nehezen illó folyós tüzelőanyagok számára, mely a belső elégéssel működő gépek szokásos, benzinre berendezett karburátorjaival 5 kapcsolatban használandó. Az aránylag csekély illékonyságú folyós tüzelőanyagoknak belső elégésű gépekben való alkalmazása nehézségekbe ütközik, mert a karburáit égési elegynek 10 annál homogénebbnek kell lenni, mennél magasabb az elegy lobbanási pontja. A gépben uralkodó körülmények egyébként a gőzök alacsony parciális nyomását engedik meg, minthogy a henger-15 falak melegek, a gyújtás hatékony és a lcompressio aránylag magas fokú. Ha azonban az égési elegy nem homogén, a működés tökéletlen. A gyakorlat beigazolta ugyanis, hogy folyékony tü-20 zelőanyagnak és levegőnek elegye, ha a tüzelőanyag nincs elgázosítva, egyáltalán nem lehetséges, mert csak az elgázosított anyagrészek explodálnak. A csöppek alakjában lebegő tüzelőanyagrészecskék 25 csak felületükön érintkezvén az égési levegővel, nem égnek el egyenletesen. A cseppecskék belső részeiből először a hydrogén ég el gőzzé, minthogy a hydrogén elégése nagyobb melegmennyiséget ter-30 mel, mint a széné. A szén lassabban ég el és későbben, ennekfolytán tökéletlenül is, mert elégésekor már nem nagy a levegőfelesleg. Minthogy a szénnek magának, ill. a ma-85 gas szénhydrogéneknek parciális nyomása alig van, ezen részek kátránnyá egyesülnek, melynek elégése ugyancsak igen tökéletlenül megy végbe. Mindezen hátrányokat elkerülhetjük 40 akkor, ha a tüzelőanyag teljesen el van gázosítva. Ezért szükséges a tüzelőanyagot az elgázosítóban kellően felmelegíteni. Ezen felhevítésre a hűtővíznek vagy a kipuffogó gázoknak melegét hasznosít- 45 hatjuk. Minthogy azonban ismeretes, hogy egy pontosan beállított karburátor csak egy bizonyos sebességnél működik igazán tökéletesen, oly szerkezet létesítése szükséges, mely a gép szögsebességé- 50 nek, ill. az égéskor termelt hőnek menynyiségétől függetlenül biztosan működik. A találmány szerinti szerkezet rendkívül tökéletesen tud meleget felvenni és átadni. 55 A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy példája 1. ábrán függélyes metszetben, 2. ábrán az 1. ábra 1—2—3—4 vonala szerinti metszetben, 60 3. ábrán az 1. ábra 3—4 vonala szerinti metszetében és 4. ábrán a 3. ábra 5—6 vonala szerinti metszetében van feltüntetve. A szerkezet a szokásos karburátor és gép szívóoldala 65 közé van iktatva. A dugattyú szívóhatása a (B) karburátorból származó égési keveréke a többszörösen átfúrt (A) fémtömbön, a (D) expansiokamrán, a (C) hőváltón és az (E) lyukgatott falakon át 70 szívja a hengerbe. Az áramlási sebesség gyakori változása és a többszörös irányváltozás az elegyedést tökéletesíti, miközben a kipuffogó gázokkal vagy a hűtővízzel fűtött felületekkel való érint- 75 kezés az elgázosítást tökéletessé teszi. A fűtőközeg az (F) nyíláson át lép be és a (G) nyíláson át távozik. Minthogy az (A) fémtömb fűtőfelülete lényegesen nagyobb a karburátor kiömlőnyílásánál, 80