86426. lajstromszámú szabadalom • Kályha
Megjelent 1931. évi juiiius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86426. SZÁM. — Il/ll. OSZTÁLY. Kályha. Tribuszer Károly mérnök, igazgató Budapest. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó E-ike. A találmány tárgya fütőkályha, melynek célja, hogy a csekélyebb értékű, vízdús tüzelőanyagok, mint pl. barnaszén, lignit, tőzeg stb. kalorikus értékét azök tö-5 kéletes elégetésével, gazdaságosan és teljesen kihasználni lehessen. A kályha e célból, a találmány szerint, két, egymás mögött elrendezett aknával van ellátva, melyek közül a hátsó a tü-10 zelőanyag befogadására (betöltésére) szolgáló aknát, a mellső pedig az elégési teret képezi, mely utóbbinak vízszintes elégető rostélya fölött, hátul, a töltőakna alsó nyílása torkollik be; utóbbiból a tüzelőanyag, 15 egy (lejtős) ferde rostélyon, az elégetőrostélyra csúszik. E ferde rostély fent egy tömör, lemezalakú, vízszintesen hátrafelé nyúló, alul pedig egy fésűs rostélyszerű, az elégető rostély fölött vízszintesen előre-20 nyúló nyúlvánnyal van ellátva úgy, hogy ezen ferde rostélynak önmagával párhuzamosan való eltolásával, annak felső nyiil-A7 ánya útján, a töltőákna alsó nyílása többé-kevésbbé zárható és ezáltal a tüzelő-25 anyag bevezetése tetszés szerint szabályozható vagy egészen beszüntethető, míg a ferde rostély alsó nyúlványa, az elégető rostély több vagy kevesebb rostélyrúdját keresztezvén, utóbbinak szabad rostély-30 felületét és ezáltal az elégés erősségét szabályozza. A kályha hatása mármost azon alapszik, hogy az elégési tér a töltőaknát, ill. az ezt tőle elválasztó falat és ezzel egyidejűleg a töltőaknáiban lévő tüzelőanya-35 got is olymódon hevíti fel, hogy a víz a tüzelőanyagból kiűzetik és így a tüzelőanyag egészen szárazon és előmelegítve jut a rostélyra és azáltal ég el azon tökéletesen, hogy az elégéshez szükséges le-40 vegő részben a rostélyon keresztül jut a parázshoz, részben pedig, a rostély előtt, közvetlenül az elégési térbe vezettetik be. Az égési gázok ezután, a kályhában az elégési tértől és a töltőaknától oldalt elrendezett, átmenő, függélyes levegőaknák kö- í5 ríil haladnak, ahol melegüket a leghatásosabb módon adják át a fűtendő tér levegőjének. A csatolt rajzon a találmány tárgyátképező kályhának példaképen vett foganato- 50 sítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a kályha függőleges hosszmetszete, az elégési téren és a töltőaknán keresztül ; a 2. abra az 1. ábra I—I vonala szerint 55 vett vízszintes keresztmetszete. A kályha mellső részében kiképezett elégési tér (l)-gyel van jelölve. Ezen térben a (2) rostély van elrendezve, mely maga és a kályha mellső fala között, az elégési 60 térbe, elégési levegő közvetlen bevezetésére szolgáló (2") hézagot hagy szabadon és harántirányú rostélyrudakkal bír. Az (1) elégési tér ezenkívül a (3) fűtőnyílással és hamutartójának ajtajában, szabályoz- 65 ható (4) légbevezető nyílással van ellátva. Az (1) elégési tér mögött kiképezett töltőakna (5)-tel van jelölve. Ez akna az (1) tértől az ennek hátsó oldalát és ferde tetejét képező (6) válaszfallal van elválasztva; 70 az (5) töltőákna a (2) rostély felé ferdén előrenyúló, lejtős (7) fenékkel bír, amelynek alsó széle a (6) válaszfal alsó szélével egy magasságban végződik és evvel együtt az (5) töltőaknának a (2) rostély hátsó vége 75 fölött fekvő alsó (8) nyílását határolja. A (7) fenék folytatását képező (9) ferde rostély vezeti a tüzelőanyagot a (8) nyílásból a (2) rostélyra. A (9) ferde rostély fennt egy hátrafelé nyúló, tömör lemez- 80
