86425. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86425. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Horváth Sándor kályhásmester Budapest. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 14-ike. A találmány célja kályhákban a tüzelőanyagnak és pedig tetszőleges tüzelőanyagnak az eddigieknél gazdaságosabb kihasználását azzal elérni, hogy a kör-5 nyező levegőnek minél gyorsabb ós minél kiadósabb felmelegítését biztosítjuk úgy, hogy a füstgázok, a kéménybe való távozásuk előtt, hőtartalmuknak lényegesen nagyobb részét adják le, mint az eddigi rend-10 szereknél. Ezt az eredményt, a találmány szerint, lényegében véve, egyrészt a kályha legbelső részébe beépített, az eddigiektől lényegesen eltérő, intenzíven ható, légvezető 15 csatorna alkalmazásával és másrészt az eddigi, aránylag még legjobban bevált légcirkulációs rendszerek előnyeinek, hátrányaik nélkül való egyesítésével érjük el. Az említett légcsatornát célszerűen, a 20 tüzelőtér fölött, a kályha kellős közepébe beépített, vízszintes és függélyes részből álló, pl. vasból készült könyökcsatorna alkotja, mely e két résznek (alul a kályhafalban, illetve felül a 25 kályha tetején lévő) szájnyílása útján szabadon közlekedik a szoba levegőjével, mely ekként a kályha közepében lévő könyökcsatorna belsejébe jut, mely csatorna külső felületét a füstgázok teljesen 30 körülveszik és hatásosan végigsúrolják úgy, hogy az e csatorna belsején átvonuló levegő gyorsan és igen erősen melegszik fel. Ismeretesekké váltak ugyan már oly kályhák, melyek a füstgázáramon átha-85 toló légivezető csatornával voltak ellátva, de ez utóbbi a kályha mögött alkalmazott külön térbe volt beépítve, melyen át a már sokkal kisebb hőfokú füstgázok távoztak és ezek is csak harántirányban érték a 40 légvezető csatornát. A találmány szerinti csatornát, különösen ha vaslemezből készül, mint említettük, a tüzelőtér fölött építjük be, mert közvetlenül a legerősebb lángképződés helyén való alkalmazása esetén káros alak-, ill. 45 anyagváltozást szenvedhetne; de különben is felesleges e beépítéssel lej eb b menni, mert egyrészt az említett módon amúgy is intenzív légihevítést érünk el és mert másrészt a találmány szerinti kályha 50 többi része másirányú célszerű légihevítést, illetve keringtetést és elosztást is nyújt, lényegileg a következő módon: Az említett csatorna alatt pl. öntöttvasból készült szekrény vagy köpeny foglal 55 helyet, mely a tüzelőteret és az alsó lángteret alkotja és a rostélyt, valamint a hamuládát hordja; felül nyitott vasköpenyt a mellső oldalon cserépfal borítja, kétoldalt pedig ugyancsak cserépfalak 6C övezik, de bizonyos köz meghagyásával úgy, hogy kétoldalt egy-egy kettős köpeny keletkezik, melynek belső tere a cserépfalban alul és felül alkalmazott nyílások útján közlekedik a környező levegővel, 65 mely ekként alul beáramolván^ a kályha jobb- és baloldalán lévő kettős köpeny között áthalad és felül felhevített állapotban távozik. Ez a rendszer nagyjában a kályha magasságának közepéig terjed, 70 ahol a fentemlített belső könyökcsatorna (és a teljesen cserépfalakból álló felső kályhatest) kezdődik. Az említett vasköpeny hátsó fala szabadon van meghagyva, ami az alább említendő előnyt nyújtja. 75 Ha mármost az említett könyökcsatornát és alsó vasköpenyt egymással kombináljuk, akkor az eddigi rendszerekkel öszszehasonlítva főleg a következő előnyökre teszünk szert: 80