86419. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék
Megjelent 1931. évi június hó 1-én. MAÖYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86419. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Rugalmas kerék. Beisel William Jákob gyáros Port-RichDioiid. A bejelentés napja 1921. évi február hó 22-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1918. évi május hó 20-ika. A találmány újszerű aggyal bíró rugalmas kerékre vonatkozik, mely mindennemű, különösen motoros járműre alkalmas. A találmány célja légabroncs nélkül 5 ugyanolyan engedékenységet és rugalmasságot elérni, mint a légaibroncsos kerekeikkel. Az abroncs sajátos kiképezése folytán az abroncsnak aránylag kis akadályokba való ütközésekor az abroncs 0 csak helyileg horpad be, éppúgy, mint a légabroncsok, mimellett maga az egész abroncs nem szenved káros rázkódásoikat. Az agy a találmány értelmében oldaltárcsákból és ezekkel egyesített radiális 5 fémlapokból áll, in cl.vekhez a küllők vannak erősítve. Ezen kiképzés a gyártást megkönnyíti s az agyat szilárddá és tartóssá teszi. A találmány a kerék szilárdságát és 10 tartósságát befolyásoló részletekre is kiterjed. A rajzon a találmány tárgyának több példája van feltüntetve. 1. ábra a találmány szerinti kerék rész-15 ben metszet oldalnézete; 2. ábra előlnézet; 3. ábra pedig az 1. ábra 3—3 szerinti metszete felhelyezett futóabronocsal; 4. ábra távlatilag mutat egy abrones-10 rögzítő szorítót; 5. ábra a kerék egy módosított alakjának oldalnézete; 6. ábra egy másik példának, mely járulékos rugókkal van ellátva, oldalnézete; Í5 7. ábra ellentétes irányokban görbített küllőkkel bíró további példának vázlata; 8. ábra a megfelelő homloknézet; 9. ábra a találmány szerinti agy keresztmetszete; [0 10: ábra az agy hosszmetszete; 11. ábra az agy oldaltárcsáit az összeillesztésire kész helyzetben mutatja, míg a 12. ábra az oldaltárcsák egyesítésének egy változatát tünteti fel. Az 1. ábra értelmében a kerék a eélsze- 45 rűen a 9—12. ábrákban feltüntetett szerkezetű (10) agyból és több, az aggyal kapcsolt radiális (11) küllőből áll, melyek az ismert lapos rugók módjára több párhuzamos rugólapból képezvék. Mind- 50 egyik küllő belső végétől kiindulva, előbb radiális irányú, de a küllők az agytól már (12) kis távolságra le vannak görbítve; ezen legörbítéshez egy fokozatosan növekedő sugárral hajlított íves rész csatla- 55 kőzik, melynek (13) külső vége vékonyodik. Az ívelt rész a sugárhoz képest megforduló görbületei bír, külső része pedig köríves. Az egyik küllő vége a következő küllőre fekszik fel s azt részben átlapolja. gQ Az összes küllővégek ugyanazon irányban fekszenek. Minthogy mindegyik küllő vége fokozatosan vékonyodik, a küllővégek együttesen a kerékabroncsot képező zárt kört alkotnak. Az abroncs tehát §5 egyes szakaszok sorozatából áll, melyek mindegyike a szomszédoshoz képest úgy radiális, mint kerületi irányban független. Az egyik küllővég elmozgásakor a szomszédos küllő egy szakaszán csúszhat, 70 anélkül, hogy megszakítaná a köralakú abroncs folytonosságát. Ezen kiképezés folytán a keréknek akadályra ütközésekor csak az akadállyal közvetlenül érintkező sziakasz fog kitérni, de az abroncs 75 többi részének egyes szakaszaiban nem fog lényeges mozgást előidézni. A közvetlenül szomszédos szakaszok ugyan kismérvű eltolódást szenvednek ilyenkor, lényegileg azonban az abroncs kerülete 80
