86389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd zsírsavaknak hidrofil közömbös anyagoknak gyapjúzsírból és effélékből való előállítására

Megjelent 1931. évi juiii ns hó 359 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86389. SZÁM. — XI/c. OSZTÁLY. Eljárás szilárd zsírsavaknak és hidrofil közömbös anyagoknak gyapjúzsírból és effélékből való előállítására. Dr. phil. Lifschütz Isaac vegyész Hamburg'. A bejelentés napja 1916. évi február hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1915. évi junius hó 7-ike. A gyapjúzsír értékesítését célzó, eddig nyilvánosságra jutott javaslatokiban gyakran lehet a gyapjúzsír szilárdabb al­katrészeinek gyertya-anyag számára való 5 ajánlását találni. Ezen ajánlások leggon­dosabb felülvizsgálatából azonban kitűnt, hogy az illető gyapjúzsír-készítmények közül egy sem felel meg azon követel­ményeknek, melyek használható gyiertya-10 anyaggal szemben fennállnak. Az alkal­mazást meggátolja mindenekelőtt a gyap­júzsír elégetésénél fellépő nagymértékű koromképződés, mely a gyertya-anyag számára eddig ajánlott minden gyapjú-15 zsír-készítménynél, ha ez gyertya-alak­ban volt, mindig fellépett. A gyapjúzsír nagy mértékben kormozó égésének tulaj donképeni oka eddig még ismeretlen volt. 20 Osak a 167849. sz. német birodalmi sza­badalom útján sikerült először a gyapjú­zsír nagymértékű hidrofil iájának okát kideríteni. Ezen szabadalom leírása kí­sérletek alapján kimutatja, hogy a nagy-25 mértékű vízfelvevő képesség ailíapját nem a gyapjúzsír mint eszterkomplexum, ha­nem a benne levő szabad alkoholok, kü­lönösen a ciholeszterin-anyagok, képezik, úgy hogy ezen el nem szappan osítható 80 anyagokból kevés százalék-mennyiség a gyapjúzsí.rnál jelentékenyen alkalma­sabb zsírokkál és olajokkal, pl. vazelin­nel összeolvasztva a lanolint helyettesítő, nagy mértékben hidroűl kenőcs-alap-85 anyagot szolgáltathat. Ezen kenőcs-alap­anyag azóta tényleg eucerin névvel gyó­gyászati éis kozmetikai célokra kitűnően bevált. Az említett szabadalom leírása ismertet is a gyapjúzsír-alkoholok hidro­fil alkatrészének előállítására való eljá- 40 rást, mely azonban nagyon körülményes és nagyon drága, ha a nem hidrofil alkat­részeket lehetőleg tökéletesen ki akarjuk küszöbölni. Ily módon továbbá a hidrofil anyagoknak meglehetősen sötét pigment- 45 jeit osak nehezen lehet egészen eltávolí­tani, ami, különösen kozmetikai célokra, zavaróan hat. A 68083. sz. magyar szabadalom tárgya szerint a készített viaszmasiszía (gyapjú- 50 viasz) összetételének megállapítására végzett sok kísérlet alapján kitűnt, hogy ezen viasizimiassza egyrészt a gyapjúzsír­nak a legmagasabb hőfokon olvadó zsír­savaiból, másrészt legnagyobb mértékben 55 annak legvilágosabb és legnagyobb víz­felvevő képességű közömbös anyagaiból körülbelül egyenlő részarányban áll. Azon feltűnő tény, hogy minden ismert zsír- és viaszféle közül egyedül a gyapjú- 60 zsír ég el nagy mértékű koroimfcépződés­sel, a feltalálót azon új felismeréshez ve­"/e'tte, hogy ezen jelenség ioikia osak a. zsíros viaszféle anyagnak bőséges tartalma telí­tetlen, el nem szappanoisítíiató' közöm- 65 bös anyagokban lehet, melyek viszont a gyapjúzsírra nézve a zsírok ós viaszfélék egész csoportjával szemben jellemzők. Ezen véleményt az erre legalkalmasabb anyaggal, a gyapjúviasszal végzett,, em- 70 lített kísérletek tökéletesen igazolták. A pl. a gyapjú viasz savanyú részéből készí­tett gyertya tényleg rendes, nyugodt lánggal, minden koromképződés nélkül ég, eillemben a magából a gyapjúvi'as/.iból 75 készített gyertya hosszú, nagy mértékben kormozó lángot ad, mint maga a gyapjú­zsír.

Next

/
Oldalképek
Tartalom