86374. lajstromszámú szabadalom • Hanglemez akusztikai energia átvitelére

peznők ki, igen nagy vastagsága és ennek megfelelő nagy súlya volna. Célszerű ennélfogva e középső részt is megfelelő, élükre állított bordákkal merevített köny-5 nyebb alakban kiképezni. Ekként oly hanglemezre teszünk szert, amelynek lényeges része merev lemez gyanánt önmagával párhuzamosan dugattyú módjára mozog és amelynek fennmaradó külső 10 gyűrűs részében az üzemfrekvenciánál nem jönnek létre káros kitérő mozgások. Ily módon sikerül egyértelműen rezgő hanglemezeket előállítani, amelyeknek mindamellett lényegesen nagyobb az át-15 mérőjük, mint amekkora az ily hanglemezeknél megengedhető volna, ha egész felületüket kerületüktől középpontjukig egymáshoz képest mozgathatóvá tennöK. Azzal, hogy a gerjesztő elem támadási 20 pontjait egymástól lehetőleg távol alkalmazzuk, a rezgési alak egyetértelműségét még fokozottabb mértékben biztosíthatjuk. A mellékelt rajzon az 25 1. ábra a találmány szerint kiképezett elekromágneses jeladónak a 2. ábrának 1—1 vonala szerinti hosszmetszete, míg a 2. ábra az 1. ábrának 2—2 vonala szerinti metszete. 30 A részlegesen feltüntetett (A) tok (B) karimáján a például fémöntvényből készült (C) hanglemez széle (D) csavarokkal a szokott módon van megfeszítve. A hanglemez kerületi részén (e) és (f) között kö-35 rülfutó (E) gyűrűfelület sugárirányú (F, F) bordákkal van merevítve, amelyek úgy vannak méretezve, hogy a gyűrűfelület saját hangja is sokkal magasabb, mint az üzemfrekvencia. A hanglemeznek 40 az (e, e) pontok között levő középső (G) része szintén bordázott, hogy az az elérhető legnagyobb merevség mellett egyszersmind lehetőleg csekély súlyú legyen. Míg azonban az (F, F) merevítő bordák 4b ügy vannak elrendezve, hogy azok a hanglemez szélén és a (G) középső rész kerületén, azaz (f)-nél és (e)-nél egy-egy keskeny övet hagynak szabadon, amely a hanglemez rezgése alkalmával csukló gya-50 nánt hat, addig a (G) középrészt magas szegélyborda veszi körül és sugárirányú bordák akként merevítik, hogy teljes egészében lehetőleg merev testet alkot. A feltüntetet foganatosítási alaknál a gerjesztő elemet a (H) hangvilla alkotja, 5 amelyet például szárain elektromágneses úton gerjesztünk. A hangvilla nyele a lemez közepére nincs közvetlenül ráerősítve, hanem az igen merev (T) harántkarok közvetítésével a lemez (G) középső részé- 6 nek szegélypontjain hat a lemezre. Ily módon elérjük azt, hogy a gerjesztő elem támadási pontjai a hanglemez merev (G) középrészének széléhez közel vannak, úgy hogy a fellépő erők a középrész felületén 6! lehetőleg egyenletesen oszlanak el. A találmány tárgya hangjeladóknál, valamint vevőknél egyaránt előnyösen alkalmazható. Szabadalmi igények: 7( 1. Hanglemez akusztikai energia átvitelére és felvételére, jellemezve azáltal, hogy a hanglemeznek közepe körüli lényeges felületrésze merev lemez gyanánt, az ezen rész és a befogott kerület 7S közötti, aránylag csekély felületrész pedig mozgékonyan, a hangrezgésekkel szemben utánengedően van kiképezve. 2. Az 1. igényben védett hanglemez foga- 80 natosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a mozgékony felületrész magában, például sugárirányban elrendezett bordák segélyével olymódon van merevítve, hogy annak belső és külső 85 szélén csak egy-egy keskeny övön nincsenek merevítések. 3. Az 1. igényben védett hanglemez foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a középső rész súlymegtakarítás 90 céljából bordákkal merevített alakban van kiképezve. « 4. Az 1. igényben védett hanglemez foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a középső rész akként van kiké- 95 pezve, illetve méretézve, hogy alaphangja az előforduló legmagasabb üzemfrekvencia felett van. 5. Rezgőalakzat az 1. igény szerinti hanglemezzel, jellemezve azáltal, hogy a 10( gerjesztő, illetve felvevő készülék a hanglemez középső részén több oly ponton támad, amelyek a középső rész kerületéhez lehetőleg közel vannak elhelyezve. 10Í 1 rajzlap melléklettel. I'allas nyomda, Budapest.