86374. lajstromszámú szabadalom • Hanglemez akusztikai energia átvitelére

Megjelent 1931. évi .junius hó 1-én. MA A TAR fffKÍLTI ^^^^ SZAflADALMf RTR<feÁ<? SZABADALMI LEÍRÁS 86374. SZÁM. — IX/d. QSZTÁLY. Hanglemez akusztikai energia átvitelére. Siónál G. in. b. H. cég Kíel. A bejelentés napja 1916. évi október hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1916. évi március hó 18-ika. A találmány oly hanglemezekre vonat­kozik, amelyek arra valók, hogy valamely akusztikailag gerjesztett rendszer rezgé­seit folyékony közegre átvigyék, vagy 5 megfordítva: a közegben végbemenő rez­géseket felvegyék és valamely vevőberen­dezésre, például mikrofonra vagy rezgő­képes elektromágnesrendszerre átvigyék. Minden hanglemeznek, amely közvetlenül 10 érintkezik oly yíztömeggel, amelyben hangrezgések mennek végbe, nagyfokú tendenciája van mindig olyan rezgési alak felvételére, hogy hangolása az illető rezgési alaknál a vízben végbemenő rez-15 gés frekvenciájával egyenlő vagy kö­zel egyenlő legyen, mely tulajdon­ság független attól a körülménytől, vájjon a rezgést a környező vízben maga a hanglemez hozza-e létre vagy meg-20 fordítva: a rezgési energia a vízből a hanglemezre adódik-e át, vagyis attól a körülménytol, vájjon a hanglemez a vele érintkező vízhez képest aktív vagy pasz­szív szerepet játszik-e? 25 A hanglemeznek energiaátvivő gyanánt való alkalmazására azonban nem közöm­bös az, hogy az milyen alakban rezeg. Mindaddig, míg rezgési alakja nem tér el lényegesen az alaprezgés alakjától, az 80 energiamennyiség, amelyet átvinni képes, a lemez átmérőjének nem függvénye. Mi­helyt azonban csomóvonalak képződnek olymódon, hogy a hanglemezen egymással ellentétes mozgások jönnek létre, amint 85 az például valamely felső hang rezgési alakjánál történik, a hanglemez az ener­giának már csak törtrészét sugározza a közegbe vagy veszi fel abból, mert elő­ször is az a felület, amelyet a csomóvona-40 lak határolnak, csak egy része az egész felületnek és mert azonkívül az összfelü­let különböző részei egymással ellentéte­sen rezegnek, úgy hogy azok energia su­gárzó hatásukat kölcsönösen megszün­tetik. 45 A csomóvonalak képződésének megnehe­zítésére javaslatba hozták a hanglemez­nek oly merevítő bordákkal való kiképzé­sét, amelyek harántirányban haladnak át azokon a helyeken, ahol a legkönnyebben 50 képződnek csomóvonalak. Ezzel az eljá­rással el is érjük célunkat, ha a rugal­mas erő támadási pontja és a hanglemez támaszpontja, vagyis a lemez középpontja és kerülete közötti távolság, tehát a hang- 55 lemez sugara nem túlságosan nagy. A hanglemez sugarát azonban az az energiamennyiség szabja meg, amelyet annak át kell vinnie, ennélfogva azt nem választhatjuk tetszésünk szerint. A talál- 60 mány már most a hanglemezek előállítá­sának előnyösebb módját adja meg. Ennek lényege az, hogy a membránnak vagy le­meznek, középpontja körüli lényeges ré­szét merev lemez gyanánt képezzük ki és 65 az egész hanglemeznek csak aránylag keskeny gyűrűalakú részét tesszük mozgé­konnyá. Hogy e gyűrűs részt egyértelmű, minden részében konfázisú rezgések vég­zésére kényszerítsük, azt magát is mere- 70 víthetjük sugárirányú bordákkal, amelyek e gyűrűs rész belső és külső szélén célsze­rűen csak egészen keskeny, csuklóvonal­ként működő övet hagynak szabadon. A lemez merev középső részét a talál- 75 mány szerint akként méretezzük, illetve alakítjuk, hogy alaphangja a tekintetbe jövő legmagasabb üzemfrekvenciák felett legyen. Magas hangok esetén azonban a lemez középrészének, ha azt tömören ké- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom