86358. lajstromszámú szabadalom • Ágyazás kislégközű, betokozott elektromos gépek motorjaihoz

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86358. SZÁM. — "VH/g. OSZTÁLY. Ágyazás kislégközű, betokozott elektromos gépek rotoraihoz. Kandó Kálmán mérnök Budapest. A bejelentés napja 1918. évi április hó 24-ike. Némely elektromos gépnél, különösen elektromos lokomotívok motorainál a csapágycsészék igénybevétele oly nagy, bogy ezek aránylag gyorsan kopnak, miért is 5 gyakran kicserélendők vagy utánállítandók. Kis légközű gépeknél, nevezetesen indukciósmótoroknál a csapágyak beállítását igen pontosan kell végezni, hogy a légköznek az egész kerületen való kellő egyenle-10 tességét biztosítsuk, ami az ismert belokozott gépeknél, vagy lokomotívok kereteibe beépített gépeknél igen nehéz, gyakran pedig lehetetlen. A találmány tárgya a fenti gépek, kü-15 Iönösen motorok ágyazásának oly berendezésére vonatkozik, mely lehetővé teszi, hogy a csapágycsészék kicserélését, ill. utánállitását betokozott gépeken is a legnagyobb pontossággal lehessen elvégezni, anélkül, 20 hogy a gépeket szét kell jen szedni, arai különösen elektromos lokomotívoknál rendkívül fontos. A találmány lényege abban áll, hogy a csapágycsészékben legalább is két külön-25 böző, lehetőleg egymásra merőleges irányban fekvő, kívülről hozzáférhető, a tengelyig érő áttörés és ezekkel szemben a stator tokján ugyancsak kívülről hozzáférhető, szilárd, a gép mértani tengelyétől 30 meghatározott távolságban fekvő felületek (hézagmérő felületek) vannak alkalmazva, úgy hogy a csapágycsészék beállításakor a rotor tengelyének a hézagmérő felületektől való távolságát a csapágycsészék külön-35 böző áttöréseinél mérvén, a rotor és stator viszonylagos helyzetét megállapíthatjuk. A mellékelt rajz a találmány tárgyának két példaképeni megoldását mutatja. 1. ábra a csapágy egyik megoldásának t0 elölnézete, részben metszve, 2. ábra a gép hosszmetszete a jobboldali csapágy eltávolítása után, 3. ábra a második megoldás elölnézete, részben metszve, 4. ábra pedig a 3. ábra 4—4 vonala 45 szerinti vízszintes metszet. Az 1. ábra szerint a csapágycsésze két, egymásra merőleges irányban van osztva, úgy hogy négy al—a4 csészerész keletkezik. A csészerészek illeszkedő felületeiken 50 kiszőgellésekkel vannak ellátva, úgy hogy két-két szomszédos csészedarab között egyegy a rotortengely (b) csapjáig terjedő, bizonyos szélességű (c) hasíték keletkezik. Magától értetődik, hogy a (c) hasítékok 55 nem csupán az illeszkedési hézagoknál, hanem a csészéknek bármely más hozzáférhető részén is alkalmazhatók. A hasítékokkal szemben a stator (d) tokján (f) hézagmérő felületek vannak al- 60 kalmazva, melyek szilárd összefüggésben állanak a statortokkal, ugyancsak kívülről hozzáférhetők és egyenlő távolságokban fekszenek a gép x—x mértani tengelyétől. A csapágycsészék beállítószerkezete tet- 65 szőleges lehet. A rajz szerint mindenegyes csészével szemben az (i) ellentámaszlemez van elrendezve, amely (j) ékkötés által van helyzetében biztosítva. Az (i) lámlemez és a csészék külső oldalán alkal- 70 mázott, egymással összefutó (g, g) felfekvő felületek közé (h) ékek vannak helyezve, amelyek jobb- és balmenetű (k) csavarorsók révén vannak egymással kapcsolva. A csavarorsók közepére az (m) csavarke- 75 rék van ékelve, amellyel a gép tengelyével párhuzamos, hosszirányban el nem tolható (n) csavarorsó kapcsolódik. A négy csésze mindegyike hasonló állílószerkezeltel van felszerelve. 80