86315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szájcső cseppfolyós állapotba étvezetett, huzalalkú anyagoknak elporlasztására

Megjelent 1931. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86315. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és szájcső cseppfolyós állapotba átvezetett, huzalalakú anyagoknak elporlasztására. Meurer Nicolaus mérnök vezérigazgató Berlin. A bejelentés napja 1923. évi november hó 10-ike. Ismeretesek már eljárások és készülé­kek huzalalakú testeknek, főleg fémhuza­loknak cseppfolyósítására és ebben az ál­lapotban történő elporlasztására, vala-5 mint a porlasztó szájcső előtt elhelyezett munkadarabra való ráfecskendezésére, melyeknél a huzalt vezető belső szájcsővel konaxiálisan, két további szájcső van el­rendezve. Emellett a huzalvezető belső és 10 a középső szájcső között, égési gáz ós oxy­gén vagy nyomólevegő elegyét, a középső és a külső szájcső közötti térbe pedig komprimált levegőt vagy más porlasztó gázt vezetnek, mely kiáramlásánál a lft lángra lobbantott gáz által inegömlesztett huzalt elporlasztja. Ezen ismert berendezéseknél a porlasztó gáz és az elporlasztott anyag, pl. fém­elegyóből álló fecskendező sugár ponto-20 san tengelyirányban áramlik ki a szájcső­rendszerből, ahol is a sugárnak a szájcső­torkolattól kifelé bővülő kúpalakja van. A huzalalakú anyag elporlasztási mód­ját illetve a porlasztó berendezést a jelen 25 találmány szerint akként módosítjuk, hogy a kiáramló porlasztó sugarat elá­gazó áramoknak a főáramhoz való hozzá­vezatésé'vel deformáljuk, úgy hogy a su­gár kúpalakja más alakba megy át, ahol 30 is azáltal, hogy az elágazó áramokat ol­dalról vezetjük be a főáramba, a szájcső­ből kiáramló porlasztó sugár irányát egy a szájcső tengelyével szöget bezáró irányba terelhetjük. 35 A mellékelt rajz a találmány tárgyát alkotó eljárás foganatosítására alkalmas szájcsőnek három példaképpen! foganato­sítási alakját szemlélteti. Az 1. és 2. ábrák hossz- és keresztmet­szetben mutatják a szájcsőrendszernek a 40 25.182/1913. számú brit szabadalmi leírás által ismertté vált alakját, míg a 3—12. ábrák a találmány szerint kiképezett szájosőx'endszer három foganatosítási pál dáját szemlélteti. 45 Az 1. és 2. ábrák szerint a szájcsőrend­szer tudvalévőleg a belső (1) szájcsőből, az ezt körülvevő ós célszerűen két egy­másba csavarolt részből álló középső (2) és az ez utóbbit burkoló, célszerűen két 50 egymásba csavar olt félből álló külső (3) szájcsőből áll. Míg a belső (1) szájcső a. porlasztó ké­szüléken (4) csap segélyével rögzített (5) szájcsőfejnek csavarmenetes kivágásába 55 van beeirasztve, addig a (2) és (3) szájcsö­vek közös 1(6) hollandi anya segélyével vannak az (5) szájesőfejen rögzítve és tömítve. Az (1, 2) szájcsövek közötti hé­zagba, a (7) csatornán át, feszültség alatt 60 álló égési gáznak ós oxygónnek eleigyét, vagy komprimált levegőt a (2) és (3) száj­csövek közötti gyűrűs térbe pedig, a (8) csatornán át, nyomólevegőt vagy más porlasztó gázt vezetünk be. Ha már most, 65 a 3. ós 4. ábrák szerint, a külső (3) szájeső mellső, erősfalú hüvelyrészét két átlósan szemben fekvő helyen kettős fallal látjuk el, úgy hogy ezen diametriálisan szemben­fekvő helyeken egy-egy, elől szabadon 70 végződő (9) csatorna keletkezik, akkor a (2) és i(3) hüvelyek között fenmaradó gyű­rűs térből kiáramló porlasztógáz (nyomó­levegő) nem csupán a (2) és (3) hüvelyek között veszi útját, hogy a szájoső torko- 75 latánál a lángra lobbantott égési gázelegy által niegömlesztett, szétporlasztandó anyagra hasson, hanem a nyomólevegő

Next

/
Oldalképek
Tartalom