86309. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges selyemanyag

Megjelent 1931. évi jú nius hó rfl n . MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86309. SZÁM. — XIVa/1. OSZTÁLY. Mesterséges selyemanyag. Fábry Jenő vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi julius hó 18-ika. A mesterséges selyem eilőállításárai használatos anyagoknak az az álltalános hibájuk van, hogy a belőlük késizült mű­selyem a természetes selyem mögött na-5 gyon hátramarad erősség tekintetében. Az e célra szolgáló anyagok többek kö­zött a, rézox id ammóniában oldott cellu­lóz és a cetluloz-natiriumxamthogemat, me­lyekből könnyű szerről vékony celluloz-10 fonal létesíthető, mely azonban csekély összetartóképességű, főleg nedves álla­potban. A találmánybeli anyagösszeállítás célja az eddiginél nagyobb erősségű mestersé-15 geis selyiemifonal előállítása. Alapul szol­igái elsősorban a használatos keverék, mely rézoxidammoniiában oldott cellulóz­ból áll, azonban oly anyagok tétetnek hozzá, melyek a cellulózzal együtt, a fo-30 nalat hígított savban húzva ki, nagyobb erősségű szálat adnak együttesem, mint a cellulóz egymagában. A hozzáteendő anyag áll egyrészt zse­latinból és ennek oldhatatlanná tételére j5 szolgáló formaldehydből, az ammóniá­val létesített hexamethylenteitramin alak­jában, másrészt egy erre különösen alkalmas növényi enyvből, mely a rizs­keményítőnek szokásos gyártásai alkal-50 mával nyerhető. A rizskeméinyítő egyes szemei nagy szilárdságú, fehérjetartalmú növényi enyvvel vannak össze tapasztva A keményítőgyártás alkalmával ez az enyv erősen hígított natronlúgban felol-55 dódik és az oldatból hígított sav ismét kicsapja. Hasonló enyvszerű anyag von­ható ki még ugyanigy a kukoricakorpá­ból ós hasonló növényrészekből is. Az ily módon nyert növényi enyvet keverjük a Í0 lúgos eelluloaoldatokhoz, melyekben fel­oldódik. A cellulózaidat készítéséhez használt ammóniában feloldjuk a 10— 30%-myi zselatint és az ehez számítót 20% kristályos hexamethyientetramint. A kész oellulozoldatot adagoljuk a hasz- í5 nálatos műselyemfonó gépbe, mely a ki­húzott szálakat hígított kénsavon vezeti át. Ekkor a szálakból nemcsak a réz és annmonia távozik el, lianeim a jelenlevő hf xaixieihylentetramiin is elbomlik a sav 50 hatására és a felszabaduló fommldehyd a szál tömegében eloszlott zselatint tel­jes egészéiben oldhatatlanná teszi. így a szál anyaga egymással egyenletesen elke­vert cellulózból és zselatinból áll, mely 55 utóbbi a formaldehyd által megkemé­nyítve ós oldhatatlannál téve a szálat jó­val erősebbé és ellemállóbbá tesai, mint az egyszerű cellulózból készült szál. A növényi enyvet ugyanígy adagoljuk 10— 60 30%-nyi mennyiségben a rézoxidammo­nia-celluloz oldatához, a szálakká kihú­zásnál a zselatinhoz hasonóan kiválva eloszlik a szálban és oldhatatlanná válik. A zselatin és növényi enyv egymással ke- 65 verve is alkalmazható. A találmánybeli műselyemanyagnak összeállítása példaképpen a következő módon történik: 75 g. cuprisul faltot víz­ben oldva, 50 g. natriumliydroxid oldata- 70 val keverjük. A csapadékot leszűrve 30 g. gyapotltail gyúrjuk össze, melyet előzőleg 50%-ós natrionlúggal beitattunk. Másrészt 500 g. tömény ammóniában melegítéssel oldunk 10 g. zselatint és 2 g. kristályos 75 hexamiethylentetramint. Ezután a lehíí-Lött ammoniás zseletinoldatot a cuprihyd­ro'xid és gyapot keverékére öntjük és mindaddig erősen keverjük, míg a gya­pot teljesen feloldódik. A zselatin helyett 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom