86306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémoxidok és más fémvegyületek előállítására

>1 eljelent 1931. évi jimius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 86306. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás fémoxidok és más fémvegyületek előállítására. New-Jersey Zinc Compauy cég" New-York. A bejelentés napja 1920. éri március hó 4-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1919. évi augusztus hó 1-je. Jelen találmány tárgya eljárás a Wetherill-folyamatta.l elgázosított fém­oxidok és más fémvegyületeik előállítá­sára. 5 Fémoxidokait, mint pl. cinkoxidot és ólomtartalmú cinkoxidot, valamint más, a Weíherili kemencében való redukció ál­tal gáaállapotban átvitt féímveigyületeket eddig kisebb vagy nagyobb mennyiségek 10 ben a Wetherill-folyamat útján állítottak elő A Welherill-folyamatnál elgázosított fémek alati azokat értettük, melyek az ezen folyamatnál elérhető hőmérséklete­kéin elgázosodnak. Rövidség kedvéért az 15 alábbiakban eze;ke<í elgázosítható fémek­nek fogjuk nevezni. Ezen fémek egy ré­szénél a kívánt végtermékek (vegyület vagy vegyületek) oly hatások eredmé­nyei, melyek az adag fémtartalmú anya-20 gát redukálják, a redukált fémet elgő­tölögíetik, aztán oxid ál,iáik, vagy más mádon lekötik, míg a másik részénél a fémvegyület rákövetkező oxidációi vagy más vegyi egyesülés kíséretében, vagy 25 anélkül közvetlenül elgázosodik. A Wetherill-folyamat kitétellel azon üzemtechnikai műveleteket és intézkedé­seket értjük, melyeiknél a fémtartalmú anyagból és redukáló szerből álló adagot 30 tüzelőanyagrétegre rakjuk, azltán fújtató segítségével olyan hőni(éirsiélkletre hozzuk, melyen a fémtartalmú anyagok reduká­lódnak és a redukált fém (vagy fémek) elgázosodnak (és, illetve vagy, amelyen 35 egy fém és fémvegyület, illetve fémjve*­gyüiletek elgazosodnak) anélkül, hogy az adag a íúvóáram>ra veszélyes állapotba jutna. Az egész adagot tűzhely vagy ros­tély tartja, anélkül, hogy azon s z á m ba -40 vehető mennyiség áthullana, míg a ma­radék salak vagy teljesen kiízizított hamú alakjában eltávol itta tik. A kemieneefolya­matok teljesen függetlenedi az elszálló kcuneneegázok utólagos kezeléséitől és a .íémvegyülett, illetve vegyülleftek összes 45 gyűjtési módjától. A cinkoxid és ólomtartalmúi cinkoxid ipairi előállítására használatos Wetherill­íolyaimiat eddigi gyakorlatából, mint tipi­kus példát a következőt említjük. Az el- 50 járást oly kemencében foganatosítjuk, mely széles boltozaítszeírű, a nyomó vagy azávólégáriamnak az adaghoz, való átbo-; esátására megfelelő nyílásokkal vagy át­eresztőikkel van ellátva. A kemeincetűz- 55. helyen vagy rostélyon a szokásos módon egy réteg „Buckwheat" antracit szenet terítünk ki, mely a kemencében vissza­maradt niieleg következtében magától meiggyulad és melyet fúvónyomású- 60 vagy szívóárammal jól kifejlett; égésibe íhozuiiik. Ezen szénágy rétegre rakjuk aztán a szokásos keveréket, melyet „mun­kaadagnak" neveznek, mely a Wetherill­folyamatra jellemző és mely finoman el- 65 osztott redukáló szénnek finoman elosztott oinktaftalrnú (vagy cink- ós ólomtar­talmú) anyaggal való1 keverékéből áll, mint einkszilikátok pörköli t i\irikl'őnyle, cink és ólomnak pörkölt, u. n. „keveri 70 szulfidjai", cinikretorta-maradékok, vagy más redukálható cinket vagy redukál­ható cinket és ólmot tartalmazó anyag, röviden ami éppen rendelkezésre áll. A fúvóáram üzemben maradit és mihelyt az 75 ismert zöldetsiszínezetű, „cinkgyertyáknak" nevezett lángok kezdenek megjelenni, ami annak a jele, hogy a cink redukciója és elgázo'sodáisa valamint oxidációja jól fo­lyamatban van, a cinikoxidfüstgázckat és 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom