86304. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajok kezelésére

- 3 — telen nyomásesést okoz:. Ha már elegendő nelm kondenzálható szénhirogén, fejlődik ahhoz., hoigy a desztilláló retorta a (104) lángzó tápláltassanak, akkor a 5 (24, 25) segédlángzókat eloltjuk. Ha indifferens gáz áramia helyett nyomás alatt álló vízgőzt akarunk használni, akkor nyilvánvalóan, csak a (113) lyukasztott csöveket kell vízgőzforrással 10 összekötni. A berendezés ekkor is a leírt módon működik, csiak a nem kondenzálható gáz feleslegben képződhet, melyet valamely alkalmas módon össze keH gyűjteni. 15 Ha a katalitos hatásit megsBÜntet jük, akkor a nem kondenzálható szénhidrogének nem képződnek számbavehető menynyiségben; lényegéiben ugyanezt a berendezést használhatjuk azonban akkor, ha 20 vala|mely alkalmas forrásból a (113) lyukasztott csőbe indifferens gázt vezetünk, inely a gőzöktől való elkülönítés után, újra használható ós szükség esetén a forrásból kiegészíthető. Ez esetben a (24) 25 lángzó tartósan alkalimazandó. A 8. és 9. ábra szerinti változatnál a fcatalizátor a (26) belső és a (27) külső cső között levő gyűrűs térbe van betöltve. Ügy mint előbb, a (109) cső nem. kon-30 denzálható szénhidrogénekiet vezet a lángzókhoz. A (103) cső a gőzöket a katalizátorhoz vezeti. A (28) cső a kezelt gőzöket az (55) szelepekein valló átmenet után a (33) csőkígyóhoz vezeti (1. ábra). 35 A (104) lángzó égéstermékei a (26) csövön e katalizátor felhevítése közben áramolnak át és ezután a desztilláló retortát iűtik. A 10. ábrán feltünteteitt változatnál a 40 katalizátor az elektromosan hevített vékony (26) nikkelcsőből áll, mely katalitosan ható anyaggal is lehet töltve. Ezt a. csövet a tőle szigetelt (27) vascső veszi körül; a (26) cső egyik oldalán lyukasztva van, hogy az olaj ési a gázkeve- 45 rék beléphessenek. Ezek után a lyukakon át a, cső külső oldalára lépnek és úgy, mint a fentiekben leírtuk, a csövön át a diesztaüáló ratortához térinek vissza. A. (26) csövön kis feszültségű és nagy- 50 erősségű áramot bocsátunk át. Szabadalmi igények: Eljárás olajak kezelésjére, azáltal jellemezve, hogy desztilláló retortából olajgőzöket azáltal szorítunk kj, hogy 55 a desztilláló reitortába nyo'más alaitt álló gőzt vagy indifferens gázt bocsátunk be és a keverék nyomását csökkentjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 60 tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy nyoimáscsökkentés katalizátorral való érintkezés után következik be. 3. A 3. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a 65 riyomáscsökkentés hirtelenül következik be. 4. A 2. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve^ hogy a gázt az eljárás folyamán fejlődött 70 szénhidrogén képezi. 5. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gázokat kezelendő olajon való átvezetés által lehűtjük. 75 6. Az 1., 2. és 3. igénybein védett eljárás foganatosítási alakja, aziáltal jellemezve, hogy a gáziok közvetlenül frakciókra bontatnak széjjel. 4 rajzlap melléklettel. 1'i.llus nyomda, Budaiéit.