86277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eddig főleg fából készült épület és lakásberendezési, ipari, gazdasági és használati tárgyaknak, faágakból, falevelekből, bokorvesszőkből, szálas növényekből és fahulladékokból való előállítására

Megjelent 1931. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86377. SZÁM. — VlII/c. OSZTÁLY. Eljárás eddig főkép fából készült épület és lakásberendezési, ipari, gazdasági és háztartási, felszerelési és használati tárgyaknak, faágakból, falevelekből, bokor­vesszőkből, szálas növényekből és fahulladékokból való előállítására. Csák a László órás Fiume. A bejelentés napja 1921. évi április hó 15-ike. Jelen találmány tárgya eljárás eddig főkép fából készült épület- és lakásberen­dezési, ipari, gazdasági és háztartási, fel­szerelési és használati tárgyaknak, fa-5 ágakból, falevelekből, bokorvesszőkből, szálas növényekből és fahulladékokból való előállítására. Az eljárás foganatosítására a fent em­lített anyagokat a rendelkezésre álló 10 mennyiségek és a kívánt cél szerint kü­lönböző arányokban keverjük, vagy ezen anyagokból csak egyet vagy egynéhányat keverve alkalmazunk. A nyersanyagot, amennyiben még nem eléggé száraz, meg-15 szárítjuk, azután felaprítjuk, esetleg aprí­tás után szárítjuk csak, azután finom lisztté megőröljük, azután vízben oldható vagy vízben oldhatatlan ragasztóanyag­gal zúzó- és keverőinűvelettel tésztasze­!0 rúen nyújtható masszává dolgozzuk fel, melyet tetszőleges mintázó eljárással (hen­gerlés, sajtolás, gyömöszölés, stb), a kívánt alakra húzunk és azután megszárítjuk. Ezen eljárással tetszőleges használati 15 tárgyak, nevezetesen bútorok, ajtó- és ab­lakszárnyak, saarúfák, díszes oszlopok­hordók, stb. készíthetők, melyek sima vagy díszített felülettel láthatók el, anél­kül, hogy ezáltal az előállítási költség 10 emelkedne. Készíthetők azonban ezen el­járással deszkaszerű, sima lapok is, ame­lyek utólag tetszőlegesen feldolgozhatók, sőt gőzöléssel újból megpuhíthatok és az­után tetszőleges alakra és mintára sajtol-5 hatók. Amennyiben nagyjában síkfeliiletű tár­gyakat állítunk elő, melyeknek csak egyik oldala mintás, úgy az előállításra felül nyitott formákat alkalmazhatunk, me­lyekbe a gyúrmányt behengereljük vagy 40 begyömöszöljük. Mindkét oldalán mintás vagy térbeli alakzatok előállításakor két vagy több részű szétszedhető formát kell alkalmazni. Tapasztalat szerint a megmintázott 45 gyúrmány, ha nem túl nedves, a formához nem tapad és abból könnyen kivehető. Fontos, hogy a formából való kiemelés közben, valamint szárítás közben a sajtolt tárgyak el ne hajoljanak és el ne húzódja- 50 nak. Ezt megakadályozhatjuk egyfelől az­által, hogy a sajtolt gyúrmány belsejébe ritka szövésű drótszövetet vagy fonatot helyezünk el, másfelől pedig előnyös, a sajtolt tárgyakat, azokat közrefogó ós 55 alakjukhoz simuló rácsszerű merev felü­letek között szárítani. A gyúrmányhoz töltő- és festékanyagok adagolhatok, tetszőleges arányban, de ta­pasztalat szerint 5—15%-nyi mennyiség 60 elegendő. Töltőanyagként pl. agyagot, gipszet, vagy papírhulladékot használha­tunk, melyek alkalmazása folytán a kész árúk tömöttebbekké válnak, felületek pe­dig simább lesz. A festőanyagok hozzá- 65 adása által a fánál szokásos utólagos fes­tési művelet elmarad és amellett kopás esetén sem veszti el a jelen eljárás szerint készült tárgy eredeti szinét. Ragasztóanyagként enyvnek, keményítő- 70 nek vagy keményítőtartalmú anyagoknak vízben főtt oldatát, vízben oldhatlan ra­gasztóanyagként pedig kátrányt, oldott szurkokat, lakkokat, stb. alkalmazhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom