86272. lajstromszámú szabadalom • Száraz elem

— 2 — anyagnak kiküszöbölése és a diafragma és a depolarizátor sajátos elrendezése folytán az elem működő körzetében a folyadékke­ringés lényegesen elősegíttetik; a feltünte-5 tett példánál az áramlás az anódától a kathóda felé irányul. A fenti feltevést iga­zolja az is, hogy ha a találmány értelmé­ben a kathóda hosszában egyrészt a depo­larizátortérrel, másrészt az elektrolyttérrel 10 közlekedő csatornákat rendezünk el, az elem teljesítő képessége még tovább fo­kozható, miként ezt a 2. ábra (I) görbéje mutatja. Megállapítható volt továbbá az is, hogy 15 ha a depolarizátortér és az elektrolyt-tér közti kapcsolatot azáltal létesítjük, hogy kathóda gyanánt lyukgatott és alul nyilt széncsövet használunk, áramfejlesztéskor a széncsőben lévő folyadék igen nagy 20 mérvben ammioniákossá válik és fátyolo­san siilyed az eilektrolyt-térbe. A folya­dék áramlása folytán a hydroxionok a depolarizátortérből folytonosan kiszorít­tatnak, míg a depolarizátor ba folyto-25 nosiain beáramló friss szalmiákoldat a nehezen oldódó cinkaminoMoirid kivá­lását gátolja, a kathódán keletkező ammóniák állandóan az elektrolyttérbe folyik s itt annyira hígul, hogy nem 30 tudja már kiválasztani a cinkaminchlori­dot, mely tudvalevőleg szalmiákoldatban meglehetősen jól, ammóniákban ellenben alig oldódik. Centrális szénkathódával bíró elemek (8) 35 csatornáinak elrendezése a 3. és 4. ábrákon két példában van feltüntetve. Lényegileg ugyanilyen mádon alkalmazhatók a csa­tornák lemez- vagy csészealakú kathódák használatakor is. 40 A depolarizátortérben néha már eddig is alkalmaztak csatornákat oly célból, hogy az elemeket a csatornákon át töltsék meg, vagy mert azt vélték, hogy a csatornák révén a barnakő regenerálódik. Noha a ta-45 lálmány tárgyánál is lehet a csatornákat a feltöltés céljára is igénybe venni, fősze­repüket elsősorban a folyadékáramlásnak az áramfejlesztéskor való gyorsítása ké­pezi. 50 Olyan elemeknél, melyeket nem kell tel­jesen lezárni, a csatornákat fent is nyitva hagyhatjuk, úgy hogy az ammóniák egy része elpárologhat. Ez által is lehet az elem teljesítményét néhány százalékkal .55 növelni. Az eddig használatos elemek anódáit rendszerint a több százalék ólmot tartal­mazó közönséges liutacinkből készítették, egyrészt az arra való tekintettel és más­részt, mert a tiszta cinkből való olyan vé- 60 kony lemezeknek gyártása, mint amilyen pl. a száraz elemek kelyheihez használta­tott, a tiszta cinkből készült lemezek hajlí­táskor való törési és lepattogzási hajlama folytán sok kellemetlenséget okozott. Ki- 65 tűnt, hogy ha az anódákat a forgalomban kapható ólommentes ú. n. finomcinkből készítjük, az elemek tárolóképessége lé­nyegesen javítható. A finomcink magasabb ára nem jön tekintetbe, mert a találmány 70 tárgya amúgy is lényegesen kisebb cink­mennyiségeket igényel és mert finomcink alkalmazásakor az eddig szokásos foneso­rozás teljesen feleslegessé válik; a finom­cinkből készült bádog esetleges lepikkelye- 75 ződése vagy repedése sem okoz zavart, mert a találmány tárgyánál a cinkanóda nem szolgál tartály gyanánt, hanem a fel­tüntetett példánál be van fogva a tartály és a diafragma közé, úgy hogy repedések 80 stb. nem befolyásolják az elem működését. De a repedések is elkerülhetők, ha az anó­dát a tartály belső felületére, vagy a dia­fragma külső felületére fecskendezett fém­bevonat gyanánt képezzük ki, mely fémbe- 85 vonatnak ismert likacsossága az anóda ha­tékonyságát csak fokozza. Ha pedig szén­kelyheket használunk, akkor az ezen belül elrendezett anóda finomcinkből öntött egy­szerű rúd lehet. 90 A találmány révén egyrészt nagyobb tel­jesítményt, másrészt költségmegtakarítást érünk el azáltal, hogy a hatékony anyago­kat tökéletesebben használjuk ki s a költ­séges sűrítőanyagokat és a higanyt kikü- 95 szöböljiik. Szabadalmi igények: 1. Szárazelem egy szigetelőtartályban el­rendezett szénkathódával, a kathóda hatékony felszínét borító depolarizátor- 100 masszát a cinkanódától elválasztó dia­firagmával és sűrítetilen szalmiákelek­trolytial, melyet az jellemez, hogy sem a diafragma, mely egyrészt az anódá­hoz, másrészt a depolarizátormasszához 105 fekszik diafragma, sem pedig a depola­rizátor nem merülnek teljesen az elek­trolytba, amely utóbbi számára a tar­tály alsó részében a kathóda-, illetve depolarizátor-térrel közvetlenül közi e- 110 kedő szabad elektrolyt-tér van hagyva. 2. Az 1. alatti szárazelem kiviteli alakja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom