86255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tüzelőanyagnak égési erőgépekbe való bevezetésére

gattvú végét, ez utóbbit nézetben szemlél­teti.' A 2. ábra kissé módosított foganatosítási alak egy részének az 1. ábrához hasonló 5 metszete. A 3. ábra keresztmetszet az 1., illetve 2. ábra 3—3 vonala szerint. A 4. és 5. ábrák hossz- és a 4. ábra 5—5 vonala szerinti keresztmetszetben négy-10 ütemű géppel kapcsolatban alkalmazott oly foganatosítási alakot szemléltet, melynél két előégési kamra van elrendezve. Az 1. ábrában (A) a gép munkahengere, (B) a dugattyú, (C) vízhűtőköppeny, (D) 15 az előégési kamra és (E) az olajbefecs­kendező szájcső. Ez utóbbi a hengerfejbe van behelyezve és az olajat megfelelő tü­zelőanyag szivattyútól kapja. A rajzban példaképpen feltüntetett, ismert alakú be-20 fecskendező szájcső, mely az olajat szóró­kúp alakjában, megfelelő szög alatt be­fecskendezi bármely más szájcsővel he­lyettesíthető. A szájcsövet a szokott mó­don, a (C) vízhűtő köpeny (c) folytatása 25 hűti. (d) a betétcső, melybe az (E) száj­cső a tüzelőanyagot befecskendezi, a fel­tüntetett példában egyenes cső alakjában van kiképezve, mely az előégési kamrá­ban a befecskendező szájcsővel egy vonal-30 ban úgy van elrendezve, hogy a befecs­kendező szájcső és az (e) henger nyíl ás között tetemes távolság marad fenn. A cső célszerűen oly hosszú, hogy az előégési kamra nagy részére terjed, még 35 pedig úgy, hogy belső fala a befecsken­dezett tüzelőanyagot bármely terhelés mel­lett is megkapja, ahol is egyrészt a cső és a fedő, másrészt a cső és az előégési kamra feneke között elegendő köz marad 40 fenn, oly célból, hogy a levegő és tüzelő­anyag a kívánt módon áramolhassák a cső körül. A (d!) csövet (1) karima tá­masztja meg, mely az előégési kamra fa^­lazatára támaszkodik, úgy hogy a meleg 45 elvezetése biztosítva van. A cső és a tá­masztó karima között (2) kengyelek (3. ábra) és ezek között áttörések vannak el­rendezve, melyek lehetővé teszik a leve­gőnek és az elgőzölögtetett tüzelőanyagnak 50 az előégési kamrán át, a cső körül való áramlását; az áttörések bősége és mély­sége a cső és a hengerfal közötti vezető fémfelületek szabályozása és ezzel együtt a cső hőmérsékletének szabályozása cél-55 jából változtatható. A melegelvezetés a tá­masztókarimán és a hengerfalazaton át tör­ténik, mely utóbbit a (C) hűtő hűti. A (d) betétcső másképpen is lehet behelyezve; lényegesen csupán, hogy a helyes hely­zet elérésére és a megadott értelemben 60 lefolyó hőmérsékletszabályozás lehetséges legyen. A henger felé szolgáló összeköttetés az 1. ábra szerinti kivitelnél csupán egyet­len, megfelelő nagyságú (e) nyílásból áll, 65 mely közvetlenül a (d) betétcső alsó, nyi­tott végével szemben van elrendezve. En­nek a nyílásnak nagysága akkora, hogy az elgőzölögtetett tüzelőanyag a kívánt kés­leltetéssel áramlik a hengerbe. 70 A 2. ábra szerinti foganatosítási alak­inál a hengerhez szolgáló összeköttetést a serlegalakú (f) persely létesíti, melynek nyitott vége az előégési kamra felé néz. A henger felé zárt persely csupán néhány, 75 célszerűen rézsútos (3) kiömlési csator­nával van áttörve, úgy hogy az elgőzölög­tetett tüzelőanyag a henger égési terében jól oszlik el. A (d) betétcsővel egy vonalba eső egyet- 80 len (e) nyílás elrendezése esetén (1. ábra) a levegőnek a cső belsejébe való közvetlen beáramlása növekvő kompressió közben, biztosítva van, miáltal ennek a levegőnek a csőben foglalt tüzelőanyaggal való érint- 85 kezése elősegíttetik és nagyfokú előégést érünk el. A 2. ábra szerinti, rézsútos nyí­lások elrendezése esetén pedig a levegő főleg a betétcső körüli térbe tereltetik, úgy hogy csekély előégési fokot érünk el. 90 Mint kísérletek igazolták, az átáramlási nyílások változtatásával az előégés erős­ségét és fokát esetről-esetre úgy szabályoz­hatjuk, hogy üzemben a legkedvezőbb ha­tást érjük el. 95 Míg az 1—3. ábrák szerinti kivitelnél, kétütemű géppel kapcsolatban, csupán egy előégési kamra, és ennek megfelelően csak egv betétcső van elrendezve, addig a talál­mány más ütemszámú gépeknél is igen 100 célszerűen alkalmazható, ahol némely eset­ben fontos, hogy a teljesítmény, a csekély tüzelőanyagszükséglet és a dugattyú vé­delme szempontjából, több előégési kam­rát rendezzünk el, melyeknek mindegyike 105 külön-külön betétcsővel, tüzelőanyagot be­fecskendező szájcsővel, valamint a henger­hez szolgáló összeköttetéssel van ellátva. A 4. és 5. ábrák példaképen, oly négy­ütemű gép hengervégét szemléltetik, mely 110 két, az 1. ábra szerint kiképezett előégési kamrával és ezeknek tartozékával van eli­láivá. Ezek a kamrák, a hengerfejben, egymással szemben vannak elrendezve (5. ábra), míg a (10) légbeömlési és a (11) 115 kipuffogó szelep, a (12) szelepházakkal együtt, szintén egymással szemben, de az előégési kamrapárhoz képest 90 -al eltolva

Next

/
Oldalképek
Tartalom