86190. lajstromszámú szabadalom • Szárító eljárás különösen fához

4 — telítési hőmérséklethez még az (y) túlhevít ési hőmérséklet járul, mely a diagramokban az (x) sugarak meghosszabbítása gyanánt van felrakva. A 6. ábra szerinti 5 diagramban a ventilátor által továbbított gáz-, légkeverék az (Al) pontban telített. Azon körülmény folytán, hogy ez a gázlégkeverék a fűtőcsövek mellett áramlik, annak hőmérséklete aránylag 10 rövid úton növekedik, amikor is ennek értéke (Pl Bl)-re emelkedik. Ez a keverék ezzel a hőmérséklettel a (Cl) ponthoz érkezik, ahol az a farakásba lép, amelyet a keverék a (Cl)-től (Dl)-ig haladó úton jár 15 át. Ekkor a hőmérséklet, minthogy a keverék a diagramból látható módon telítődik, pl. az. (x) sugár jelezte telítési hőmérsékletig csökken, mimellett a keverék ezt a kisebb hőmérsékletet mindaddig 20 megtartja, míg az az (Al) pontban ismét nem jut a fűtőcsövekhez, ahonnan a körfolyam újból kezdetét veszi. Ezen a 6. ábrán feltüntetett diagram a kazánnak a kocsikat bebocsátó végéhez legközelebb 25 eső gőz-, légkeverék körfolyamára vonatkozik. A 7. ábra a következő körfolyam diagramját mutatja. Ez az előbbitől abban különbözik, hogy a hőmérséklet az egész, körfolyamban magasabb, tehát 30 azután is, miután a gőz-, gázkeverék a farakást elhagyta, nem megy vissza egészen a telítési hőmérsékletre. A 8. és 9. ábrák szerinti diagramoknál a keverékhőmérsékleteknek a telítési hőmérséklet-35 tői való távolsága még nagyobb. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a szárítandó anyagból, különösen fából, a fűtő keringő-áram hatása alatt újonnan képződő gázok és gőzök a kazán legfor-40 róbb végétől annak leghidegebb végéhez áramlanak, ahol azok végül, mint leírtuk, az (m) kondenzátorhoz, illetve a (k) légszivattyúhoz áramlanak tova. Ez a gyenge hosszáram, melynek mozgási 45 iránya a (d) ventilátorok előidézte, körben keringő áramokra merőleges, erélyesebbé tehető, ha a 10. ábra szerinti elrendezést foganatosítjuk, akként, hogy az (r) ventilátor a gőzlég-keveréket a fűtő-50 kazán leghidegebb végén elszívja, hogy azt jórészt az (a) kazán legforróbb végéhez ismét hozzávezesse. Ajánlatos itt az (r) ventilátor szívóvezietékébe az (m) kondenzátort beiktatni, amelyben a gáz-, 55 légkeverék gőztartalmának nagy része lecsapódik, minthogy itt a gázlégkeverék lehűl. Ennek folytán vízgőzben aránylag szegény keverék jut vissza az (a) szárítókazán legforróbb végébe. A (k) légszivattyú, mely az (a) szárítókazánban a i vákuumot tartja fenn az általa szárított gőzlégkeveréket célszerűen az (a) szárítókazánba való visszaáramlás előtt szívja el, amint azt a 10. ábra mutatja. Itt az (m) kondenzátorban képződött csapadék, i mely a fából elvont nedvességnek felel meg, ugyanolyan módon tehető láthatóvá, mint a 3. és 4. ábrák szerinti elrendezésénél. A 10. ábra szerinti leírt elrendezés különösen abban az esetben ajánlatos, amidőn ' nem akarunk igen alacsony abszolút nyomásokkal dolgozni, mindamellett azonban erélyes szárító hatásra törekszünk. Ezzel elérjük azt, hogy az (a) szárítókazánban uralkodó össznyomásnak bizonyos meg- 1 határozott mértékénél ezen össznyomásnak a gőzre eső része csekélyre adódik ki, amikor is tehát a gázokra eső nyomásrészlet aránylag nagy. Ezzel a gáz-, gőzkeverék telítési fokát alacsony mértéken tartjuk, nedvesség felvevő képességét tehát megnöveljük. A légszivattyú üzemgőzét, különösen abban az esetben, ha az gőzejektorból áll, a légszivattyúinunka elvégzése után, mint fáradt gőzt arra használhatjuk fel. hogy az a szárítókészülék fűtőtesteit felhevítse. Iía a fáradt gőz mennyisége nagyobb, semmint a tulajdonképpeni szárító periódus szükséges, akkor a felesleget célszerűen gőzakkumulatorba vezetjük, amelyből azt ismét elvonjuk és pedig a felhevítési periódus céljaira, mely alatt a szárítandó anyagot felmelegítjük anélkül, hogy az nedvességet adna le. Szabadalmi igények: 1. Szárító eljárás, különösen fához, mely eljárást zárt terekben a légkörinél alacsonyabb nyomásuknál foganatosítjuk, jellemezve azáltal, hogy a szárítandó anyagot túlhevített, áramló gőz-, gázkeverék segélyével hevítjük fel és a szárítandó anyagból fejlődő gázokat és gőzöket tetszőleges légszivattyú, pl. dugattyús szivattyú gőzsugárejektor, vagy vízsugárejektor segélyével előnyösen az elszívott gőz-, gázkeverékben lévő gőzök megelőző kondenzálása után hajtjuk ki. 2. Készülék az 1. igényben védett eljárás foganatosítására, jellemezve a szárítandó anyagot befogadó, fűtőtestekkel, ventilátorokkal és adott esetben kondenzátorhoz kapcsolt légszivattyúval ellátott zárt kazán által, mely ventilátorok a kazánban lévő gőz-, gázkeveréket a szárítandó anyagon át és a fűtő-