86134. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi nyersanyagok kémiai behatás útján való diszpergálására
Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. HAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86134. SZÁM. — Xll/b. OSZTÁLY. Eljárás ásványi nyersanyagoknak kémiai behatás útján való diszpergálására. Reitmair Ottó udv. tanácsos vegyész Wien. A bejelentés napja 1922. évi november hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1922- évi májas hó 24-ike. Számos műszaki célra az anyagoknak igen messzemenő aprítására és finomságára van szükség, amit eddig különbözőképpen, leginkább huzalmos ideig folyta-i 5 tott dörzsöléssel és iszapolással, de mindig mechanikai uton értek el. Példaképpen felemlítjük föld festékeiknek kereskedelmi cikkeikké való feldolgozását; az ilyen festékeket finoman szétdörzsölt álla-10 pótban vagy közvetlenül festésre vagy mázolásra alkalmazzák, amikor is maga a fogyasztó készíti el a festék- vagy már zolófestékkeveréket, vagy pedig közvetve, kerülő uiton úgy hozzáik forgailomlba, hogy 15 külön e célra szolgáló műhelyekben a finom por alakjába hozott anyagokiból különféle folyadékokkal való keverés útján lakkokat, lakkfestékeket, pasztákat vagy más ismert keverékeket i 'készítenek, 20 Utóbbi esetiben a mechanikai aprítás fontos előkészítő műveletet képez. Eddig azonban a kereskedelemben nem sikerült és nem is volt szokásos az anyagok mejg• határozott finomságáért szavatosságot 25 vállalni. A feltaláló a saját tanulmányaiból származó azon felismerésiből indult ki, hogy az ásványi nyersanyagoknak vagy kőzeteknek némelyik csoportjánál, me-30 lyek különböző alapanyagokat, mint amilyenek pl. karbonátok, oxidok, hidrátok, hidrosziilikátok, szilikátok, foszfátok, fluoridok. A rendkívül finom részecskék alakijában éls homogén elosztásban tar-85 talmaznak, a finoman őrölt nyersanyagra pl. korlátolt mennyiségű hígított savali vagy savanyú sóoldatok útján gyakorolt kémiai behatással az alapanyagok egy részének igen messzemenő diszpergáláöáü érjük el azáltal, hogy a halimazállapoiti 40 összefügigósiből először is a legkönnyeibben megtámadható anyagokat oldjuk ki, ami áltial a nehezebben megtámadtató anyagok az eredeti ásványi összíetéteiiből MBzakíttatnaik és igen finoman elosztott 45 állapotba jutnak. Emellett a ka'loziumnak és a magnéziumnak karbonátjai könnyebben támadtatnak meg, mint a vasnak ést alumliniumnak hiidroxildljlaiv. vagy a foszfátok és szilikátok, mihelyt 50 pily savmennyiséget alkalmaannk, mely a karbonátoknak liidrokarbonátokká való átalakításálhoz elegendő. Ezek szerint oly ásványi üsztekiből, melyeknek alkatrészeit a kalciumnak és 55 magnéziumnak karbonátjai, a vasnak és alumiinramnlak hidroxidjai és oxidjai, továbbá foszfátok és szilikátok képezik, már oly sav behatással, mely csak a karbonátoknak egy részét képes telíteni, 60 gyorsan, egyszerűen és olcsón jelentékeny mennyiségeiket diszpergálhatunfc anélkül, hogy a nehezebben megtámadíhjaitó alapanyagok jelentékeny mértékben megtámadtatnának. 65 A megfelelő higítású savat úgy gázalakban, mint cseppfolyós állapotban hozhatjuk behatásra. Emellett célszerűen oly arányokra törekszünk, melyeknél a nagy diszpergálásii fokú anyagot száraz álla- 70 pótban kapjuk meg. Ebben az esetben a finom részek a termiékekben aggregátumok alakjában vannak jelen. A terméknek szállítása és különböző célokra való felhasználása ebben az állapotban a leg- 75 kényelmesebb és legkönnyebb. A iermé-