86116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomáa alatt álló a vízgőznem keményítendő műkövek előállítására

x^Iegjelent 1933. évi junius hó 15-én. KAflTi S KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86116. SZÁM. — XII/Í. OSZTÁLY. Eljárás nyomás alatt álló vízgőzben keményítendő műkövek előállítására. Korksteinfabrik A.-G. vorm. Kleiner & Bokmayer cég Mödlingr (Alsóausztria). A bejelentés napja 1923. évi május hó 11-ike. Mindennemű műkövekjnek vízmentessé éis a vizet távoltartóvá tétele céljából ismeretes már azoknak vízmentes mázzal vagy bevonattal, mint pl. zománcokkal 5 való ellátása. Ismerete® azonban az is. hogy ezek a mázak, bevonatok, borítások stb. nem tapadnak elég szilárdan a kőhöz, főleg ha ennek felülete csaik némiképpen is sima, amihez sok esetben még 10 az egyes anyagok kitágulási tényezőjének különbözősége járul, úgy hogy előbb vagy utóbb a bevonat lepaitogzása vagy leválása következik be. A jelen találmány szerint már most a 15 nyomás alatt álló vízgőzben keményítendő műköveik fedő rétegéhez olyan masszát választunk, mely szintén a vízgőzben keményítendő, úgy hogy az alapéts a fedő massza egyidejűleg vethető alá 20 a gőzben való keményítés műveletének. A fedő masszát, mely valamely hydraulikus kötő anyagból és valamely, a vizet távoltartó anyagból, mint pl. hegyi (montán-) viaszból, cereaitből, gyantákból, 25 előnyösen kolophóniuiimból vagy efféléikből áll, melyhez esetleg valamely festő vagy töltő anyagot adtunk, a nyers alakdarabra visszük fel esetleg még a kötés előtt, felmázolásisial, felifeioskeindezíéssel 30 vagy más alkalmas módon, miire az alakdarabokat a gőzben való keimiéiiyítós műveletének vetjük alá. Ezen, gőzzel való keményítési műveletnél, mely úgy az álap-, mint a fedő masszára hat, a két 85 miaissza alkatrészei közt kölcsönhatás lép fel, amennyiben ugyanis a lóét masszában foglalt kovasav és szabad mész egymással reakcióba lép. Ezáltal olyan benső kapcsolat keletkezik a két kamiassza közt. hogy a fedő réteg leválása a kőről még 40 igen heves meohanikaá behatások esetén is teljesen ki van zárva. Ha a műkő csekély fajsúlyú és szigetelő tulajdonsáéi kell hogy legyen, természetesein tanácsos a fedő réteget is úgy 45 kiképezni, hogy nagy szilárdság és vízállóság mellett lehetőleg kis fajsúlyú legyen, aimi pl. sejtkova hozzáadásával érhető el. A sejtkova a fedő réteg szigetelő képességét, de egyúttal szilárdságát is fo- 50 kozza, amiennyiben ugyanis a cement kötésekor fellépő kivirág,zási jelenségeket megszünteti. Hia a műkő masszája is tartalmaz sejtkovát, akkor előnyös, hogy a fedő réteg masszája is sejtkova alakjában 55 amorf kovasavat tartalmaazon, mert ha mindkét massza reakcióra képes meszet és kovasaviat tartalmaz, akkor igen üdvös kölcsönhatásra lehet számítani a gőzzel való kemiényítésnél a két massza közt ós 60 ennek folytán a fedő rétégnél?: a lehető legbensőbb kapcsolatára magával a műkővel. A fedő réteg vízállóséga folytán az egész kő szigetelő képessége azáltal is fo- 65 kozódik, hogy a szigetelő képességet csökkentő nedvesség behatolása a kőbe meg vian gátolva. Egyébként bizonyos festő anyagok, mint pil. vörös okkeirfestéik hozzáadása is nö- 70 veli a fedő réteg szilárdságát. A fedő réteget tetszőleges vastagságban lehet felvinni a kőre. A gőzzel való kemlényíités és a szárítás művelete után a kövek rögtön készen állanak a szállításra 75 és a használatra. Használhatók a kövek