86105. lajstromszámú szabadalom • Elájárás a gőz munkájának és melegének kihasználására

— 3 — zolják, hogy a gőzfogyasztás növekedése növekedő ellennyomásnál nagyobb, mini amennyi az ellennyomás nagyobbodásának megfelelne. A kb. 30 atm. gőznyom a s-5 nál az érvényes görbeszakasz, a gyakorlatban tekintetbejövő ellennyomásoknál, egy az abseissa tengelyhez hegyes szögben hajló egyenes vonal. Még nagyobb gőzfeszültségeknél a gőzfogyasztás növe-10 kedése, csökkenő expanziófok mellett is, kisebb, mint amennyi az ellennyomás nagyobbodásának megfelel. Az eddigelé használt és az újonnan kikutatott terület közt az átmeneti határ, az újjal szem-15 ben, mint tisztán látható, 25 és 30 atm. közt fekszik. Az 1. és 2. ábra pontozottan rajzolt görbevonalai azokat a többteljesítményeket képviselik százalékokban, melyek a különböző kezdeti és ellennyo-20 másoknál, egy 15 atm. kezdeti nyomású géppel szembein, itt elérhetők. Ebből is tisztán felismerhetők a nagyobb kezdeti és ellennyomásoknál bekövetkező előnyök. Ha pl., amint a 2. ábrán látható, a gya-25 korlatban legtöbbször szokásos 4 abs. atm. ellennyomásnál, megfelelően a 142.8V

' hőfoknak, a 15 atm. kezdeti nyomást 30 atm.-ra növeljük, akkor a gőzfogyasztás, indikált lóerőóránkint, 9.75 kg.-ról 6.58 30 kg.-ra csökken, tehát kb. 32.5%-ka] kisebb lesz. Ugyanolyan súlyú gőzből tehát kb. 48% többteljesítményt lehet kihozni. Ha most, ugyanazon ellennyomásnál, a frissgőznyomást 60 atm.-ra növeljük, akkor a 35 gőzfogyasztás, indikált lóerőóránkint, 4.9 kg.-ra megy vissza. A gőzmelegtakarítás, indikált lóerőóránkint, tehát számítással 4.85 kg.-ra adódik ki, ami kb. 50%-nak felel meg, azaz a többteljesítmény megköze-40 lítőleg 100%-ot tesz ki. Ha az ellennyomás 7 abs. atm.-t tesz ki, ami szintén még gyakran előfordul, akkor az indikált lóerőóránkinti gőzfogyasztás, 15 atm. kezdeti nyomásnál és 400°-nyi gőztó hőfoknál, 16.1 kg., 30 atm. kezdeti nyomásnál pedig 8.78 kg. és 60 atm. kezdeti nyomásnál már csak 5.95 kg. A többteljesítmények, melyek ezekből az adatokból következnek, 83.4, ill. 171%. Ezek az előre 50 nem sejtett eredmények sürgősen indokolttá teszik azt, hogy minden, valaminő módon fűtési célokra szükséges gőzt csak mint a találmány szerint dolgozó gőzgépberendezés fáradtgőzét alkalmazzuk még 55 akkor is, ha a hozzátartozó üzem nem is lenne képes magát az elérhető teljesítményt értékesíteni. Az újabb időben fennálló erőátviteli viszonyoknál mindenkor lehetséges lesz a felesleges, olcsóbban semmi más módon, még a vízei-ő segélyé- 60 vei sem előállítható munkát más módon értékesíteni. A jelenleg uralkodó nézet, hogy — mint már a bevezetésben megjegyeztük •— a 20 atm.-nál nagyobb nagyfeszültségű 65 gőz semmi gazdasági előnnyel nem jár, annak kondenzációs gépeknél való viselkedésével indokoltnak látszik és az összes, nagyfeszültségű gőz bevezetésére irányuló törekvések c-sí.k ebben az irányban mo- 70 zogtak. Ennek magyarázata a következő megfontolással lesz érthetővé: Nagy, pl. 96% légür esetén a gőz munkaképessége, 4 abs. atm. és a kondenzátorfeszültség közt nagyobb, mint 60 atm. és 4 atm. közt. 75 Az egész hóesésre elosztva a nyereség, egy ilyen kondenzációs gépnél, ez okból és tekintettel a kisebb termikus összhatásfokra, 15 atm.-ról 60 atm.-ra való nyomásnövekedéskor, csak kb. 12%-os. 80 Amaz előnyök mellett azonban, melyek a gép jelen új munkamódjából származnak, a jelen találmár nyal még a fáradtgőzmeleg értékesítésének javulása is adódik ki. Ismert törvény, hogy csak az a 85 meleg hasznosítható műszaki célokra, mely lehetőleg nagy hőfoknál áll rendelkezésre. Ez a törvény természetesen a fáradtgőz melegének értékesítésére nézve is érvényes és egy fűtő-, elgőzölögtető- vagy 90 szárítóberendezés teljesítménye eszerint annál nagyobb, minél nagyobb a fűtőközeg hőfoka. Sok esetben, amidőn eddigelé a gőz, közvetlen melegének iűtőcélokra való nagy- 95 mértékű kihasználása történt, csak úgy volt ez lehetséges, hogy a gőz közvetlen melegének, nevezetesen erejének nagyobb kihasználásról lemondtak és a gépe't főleg úgyszólván fojtószervként engedték 100 hatni. Egyéb esetekben eddigelé, hogy lehetőleg gazdaságosan dolgozzanak és mégis nagyobb hőfokú fűtőgőz felett rendelkezzenek, közbenső gőzelvételt használtak. Ez 105 a munkamód azonban csak akkor alkalmazható, ha a gépbe bevezetett gőznek legfeljebb 50—60%-a szükséges fűtési célokra, mert a legközelebbi munkafokozathoz, a munkahengernek, kis terheléskor, no szárazon való járásának meggátlására, még munkagőznek kell fennmaradnia. A fáradtgőz egy része tehát, mint a teljesen kondenzációs üzemnél, a kondenzátor hűtővizében veszendőbe megy. A közbe- 115 eső gőzelvétellel dolgozó gépek építési módja azonkívül meglehetősen bonyolult. Ilyen esetben már 10 atm. kezdeti nyo-