86103. lajstromszámú szabadalom • Bélés kazánkemencékhez
x^Iegjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jMgfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86103. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Béléskazán kemencékhez. Adler Sándor technikus, Linczenpolcz József kerámikus és Elsner György technikus Budapest. A bejelentés napja 1922. évi julius 19-ike. Ismeretes, hogy kazántüzeléseknél előmelegítőt, túlhevítőt, ekonomizert, stb. építenek be a huzatjáratba, hogy a távozó füstgázok melegét hasznosítsák. 5 Ilyesmiről rendszerint nem leliet szó kemenceknél, mert itt általában véve a füstgázok utómelegét is közvetlenül a kemencéknek szorosan vett üzemi céljaira fordítjuk, mint pl. körkemencék-10 nél, vagy alagútkeinencéknél, úgy hogy a füstgázok különben is hidegen jutnak a kürtőbe. A kemencék melegveszteségei nem a távozó füstgázakban, hanem a lehűlésben 15 mutatkoznak, mert a kemencék hősugárzó felülete aránylag igen nagy. Jelen találmánynak már most az a célja, liogy a kemencék melegveszteségeit hasonlóképpen megtakarítsa, mint ahogy ez ed-20 dig csupán a kazán tüzeléseknél volt lehetséges. Hangsúlyozandó, hogy a találmány szerint a kemence tüzelőjárata továbbra is beépítetlen marad és a kemence tér-25 foglalása sem növekszik szükségképpen, úgy hogy a kemence berakóterét továbbra is szabadon hagyjuk és a meglevő kemencéket is közvetlenül átalakíthatjuk, ellentétben a kazánhuzatba beépített he-80 vítőkészülékek használatával, amelyek a huzat útjában állnak és külön építőtereket foglalnak el. A találmány szerint ugyanis a kemence béléséből indulunk ki s ezt hőleadó érintkezésbe hozzuk egy cső-35 rendszerrel, vagy valamely más vezeték-, illetve tartányrendszerrel, ami közbe van iktatva a kemencének bélelő és külső fala közé és ami levegő, víz, gőz,, vagy más egyéb fluidum felhevítésére szolgál. Ily módon azt a hóesést, amely a ke- 40 mence bélésétől kezdődőleg a külső falig folytatólagosan mutatkozik s mint lehűlés vész el, mintegy odakoncentráljuk a legmagasabb hőfok hatóterébe és gőztermelésre, vagy más ily értékes célra hasz- 45 nősítjük. Kifelé azután többé nem a leg-' magasabb belső és legalacsonyabb külső liőfok különbségével történik a lehűlés, hanem csupán avval a hóeséssel, ami a falközi hevítőkésziilélc és a külső ke- 50 menceíal között marad. Ez az előbbinél lényegesen kisebb, úgy hogy a kemence hőszigetelésének feladata tehermentesül. Befelé a hóviszonyok gyakorlatilag egyáltalán nem változnak, mert a kemence- 55 bélés érintkezési és sugárzási meleg elvonása a bélés hőszigetelő anyagára való tekintette] nem változik érezhetőleg. A találmányt egyébként az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebb- 60 ről, melyek a találmány tárgyának kiviteli példáját tüntetik fel. 1. ábra egy, a találmány szerint kiképezett körkemence keresztmetszete. 2. ábra a körkemence részleges oldal- 65 nézete. 3. ábra a körkemence egyik oldalának részleges vízszintes metszete. Mindenütt (1) a kemence munkatere. (2) a kemencebélés, (3) a külső fal, (4) 70 vízcsövek, (5, 6) alsó és felső csőszekrény, (7) tápvezeték, (8) gőzgyüjtő, (9, 10) csatlakozó csőágak, (11, 12) szelepek. Amint a rajzóikból látható, a (4, 6) falközi csőnyaláb szabadon van beállítva a 75 (2) bélés, valamint a (3) külső fal közötti fülkékbe, amiknek (13) ürege a (14) nyílásokon keresztül az (1) térrel közle-
