86096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ötvözött acélok és vasak gyártására
— 355 — hogy fokozatosan adagoljuk a nyers ötvözőanyagot mindaddig, amig a redukálóközeg mennyiségét a kívánt határig csökkentettük. Másrészt azonban, ha az ötvözőelem 5 megengedett határértékei vannak szűkre szabva, az eljárás sorrendjét megfordíthatjuk s az ötvözőelemet tartalmazó nyers ötvözöanyagot adagolhatjuk az ömlesztő -szerrel együttesen előbb és csak utána és 10 részletekben adagoljuk a redukálóközeget, amíg az ötvözéknak kívánt mérve eléretett. A legalkalmasabb redukálóközeg általában a ferrosMicium. Előnyösein lehet 15 azonban ehelyett siliciumfémet vagy silieiumötvözetet is használni, utóbbiak közül különösen olyanokat, melyek az ötvöző fémek egyikét is tartalmazzák. így pl. az ú. n. „foltmentes" acélok gyártásá-20 nál ehrómsilioiumöitvözetet oldhatunk fel az olvadt acélban s siliciumtartalmát arra hasznosíthatjuk, hogy a fürdőhöz adagolt chrómércből további chrómmennyisóget redukáljon. Az ilyen chrómsilicium-ötvö-25 zet közelítőleg 30—45% chrómot, 25—30% vasat és 25—40% siliciumot tartalmazhat. Ezen módszer különösen ajánlatos akkoir, ha a kész acélnak nagymennyiségű ötvözőelemet kell tartalmaznia. Az olvadt 20 vasban feloldandó chrómsAliciumötvözet silieiumtairtalma az ötvözet olvadáspontját annyira csökkenti, hogy az ötvözeteit alacsony olvadáspontú fémekben, pl. öntöttvasban is használhatjuk, melynek hő-35 mérséke a szokásos ferrochrómötvözet magömlesatésére nem lenne elégséges. Emellett a ehrómsilicium-ötvözet siliciumtairtialma a chrómitartalmát megvédi s meggátolja ez utóbbinak a fürdőben ol-40 dott vagy a kemence légköréből származó oxigénnel való egyesülését. Ha több ötvözőfémet tartalmazó acélt kell előállítani, az eljárást lényegileg azonos módon foganatosítjuk, amennyiben 45 pl. a redukálóközeget tartalmazó olvadt vasfürdőire a kellő súly viszonylatokban adagoljuk a több ötvözőfémet tartalmazó nyersanyagokat. Az ömlesztőanyagot ilyenkor külön adagolhatjuk, lehet azon-60 ban esetleg az ötvöző nyersanyagokat úgy is megválasztani, hogy kísérőkőzetei szolgáltassák az ömlesztőszert. Másrészt egyetlen redukáló közeg helyett több redukáló közeget, pl. fémes és J5 széntartalmú közegeknek, vagy több különböző fémes közegnek keverékét iis használhatjuk. így pl. alkalmazhatunk széntartalmú ferrosiliciumot, melynek úgy silicium-, mint széntartalmát felhasználhatjuk a redukálás céljaira. Jól lehet to- 60 vábbá a vasfürdőben már eredetileg esetleg jelien volt redukáló közeget is hasznosítani, amely esetben a redukálási művelet az eredeti vas egyidejű finomításával megy végbe. Az ötvöző nyersanyagokkal 65 adagolt ömlesztőszerek már említett szerepükön kívül a redukálás alkalmával a vasat a metalloid-alkatrészek, mint kén és foszfor lekötése révén finomítják is. Az ötvöző elemnek vagy elemeknek re- 70 dukciója után az öntés előtt desoxidáló tisztítószer gyanánt még kis mennyiségben külön í'errosilicumot vagy ferromangánt adagolhatunk, miként ez egyébként ötvözött vasak gyártásánál általá- 75 ban szokásos. Az ismertetett ötvöző eljárás előnyei különösen akkor szembeszökők, ha siliciumot használunk redukáló közeg gyanánt és alacsony széntartalmú, de magas 80 ötvözőfémtantaimú vasiajt állítunk elő. Ilyen vasak pl. a 0.1% szénnél kevesebbet ós 9—15% chrómot tartalmazó ú. n. „foltmentes" acélok. Előnyös a találmány szerinti eljárás nehezen oldódó és könnyen 85 oxidálódó fémnek, pl. uránnak acéllal való ötvözésekor is. Minthogy a jelen eljárásnál az ötvöző fém az acéllal közvetlen érintkezésben és keletkező állapotában termeltetik, oxidálódásániak vagy az oldó- 90 dás alól való kibúvásának veszélye a minimumra csökken. Minthogy továbbá a redukció folyamatával egyidejűleg a vas széntartalma tetszés szerinti mérvig csökkenthető, a kész ötvözött acél pontos szén- 95 tartalmát igen tökéletesen érhetjük el azáltal, hogy a vasat az öntés előtt recarburáljuk. Ha fémes redukálóközegeket használtunk, megfelelő ömlesztőszerek alkalmazása révén gátolhatjuk meg, hogy gya- íoo korlatilag tekintetbe jövő mennyiségekben legyenek a kész acélban jelen. Ennek folytán a találmány révén egy előre megállapított összetételű vasötvözetet pontosabban tudunk előállítani, mintha ferro- iQ5 ötvözeteket használnánk. Minthogy továbbá a jelen eljárásnál az értékes ötvözőelemek csak akkor jutnak fémes állapotba, amikor már magával a vassal ötvöződnek és abban felolvadnak és mint- no hogy feloldódásuk után nem kell a vasat a régebbi eljárások módjára, pl. a szén eltávolítása céljából oxidáló műveletnek alávetni, az ötvöző fémeknek oxidálásiból származó veszteségei teljesen elkerültet 115