86096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ötvözött acélok és vasak gyártására

Megjelent 1931. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86096. SZÁM. — XII/d. OSZTÁLY. Eljárás ötvözött acélok és vasak gyártására. Saklatwalla Byramji Dorabji mérnök Craí'ton. A bejelentés napja 1923. évi január hó 31-ike. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1922. évi április hó 15-ike. A .találmány ötvözött acélok és vasak »yáritásária, különösen az ötvöző elemek­leik közvetlenül érceikből való redukálá­sára és a kívánt ötvözött acéloknak és va­jaiknak fölös szénnek a kész acélba, vagy sr&sba való juttatása nélküli termelésére vonatkozik. Az ötvözött acéloknak és vasaknak ed­lig használatos gyártási eljárásálban az >lvadt acél- vagy vasfürdőhöz az ötvöző iémeiket már redukált fémes állapotban, •endesen vasötvözet alakjában adagolták. Lgy pl. a megfelelő acél előállítása céljá­ról a kemencében lévő vagy a már az ön­őüstbe lecsapolt olvadt acélhoz ferroman­íánt, í'errochrómot, l'errotitánt, ferro­wolframot, fesrrowanadiumot, ferrouránt, 'erromolybdént, ferronikkelt vagy fém­íihkelt, vagy ferrokobaltot, vagy fémko­>altot adagoltak. Minthogy ezen fierroöt­rözetek kereskedelmi minőségei számot­evő mennyiségű szenet tartalmazaiak, az lyen eljárás révén fölös mennyiségű sziéai utott az acélba. Ha viszont alacsony zéntarta.lómmal bíró feiriroötvözeteket al­kalmaznánk, ezeknek magas ária az acél eranelési költségét rendkívül fokozná, ízen hátrányok különösen olyan acélok [yártásánál lényegesek, melyek nagy­aeranyiségű ötvöző fémet, de csak kevés zenet tartalmaznak; ilyenek pl. az ú. n. foltmentes" acélok, vagy vasak, melyek 1—15% chrómtantalom mellett csak kevés zenet tartalmaznak. Gazdasági szempontokból nem hiasznál­latunk az ilyen vasak előállítására kö­önséges, magas széntartalmú ferroötvöze­eket, mielyek adagolása után a vasat de­;arbonizálnók, mert a szén kioxidálásával egyidejűleg az ötvöző fémeknek egy taté- 40 mes része is oxidálódna és ennek folytán kár bem enne. Az ötvözött vasaik azon szokásos gyár­tási eljárásának, melynél az olvadt vas­hoz fémes ferroöitvözeteket adagolunk, 45 egy másik hátránya a különítményképző­dés (Saigerung). Minthogy az ötvözetet szilárd állapotban adagoljuk s a beada­golt darabok az olvadt acél felületén úsz­nak, mindegyik darab központot képez az 50 ötvöző fém összegyűlésére. Minthogy az ötvöző fém hiábavaló oxidálódásának el­kerülésére a vasat a beadagolt ötvözet da­rab ok megolvadása után haladéktalanul kiöntik, az említett magasabb tömény- 55 ségű körzetekből az ötvözőíém nem tud az egész fémtömegbe diffusió révén elosz­lani. Emellett a használatos ferroötvö­tek különböző olvadásponttal és oldható­sággal bíró alkatrészeket tartalmaznák; qq a közönséges ötvözetekben ilyen alkatré­szek, pl. a karbidek, melyeknek olvadás­pontja magasabb az ötvözet többi alkat­részénél. Ha ilyen karbidtartalmú vasötvö­zetet adagolunk az olvadt vashoz, az öt- 65 vözet többi részéinek teljes eloszlása után is még a karbidtartialom szilárd alakban fog az olvadt acélban úszni, anélkül, hogy ötvöző-fémtartalimát a fürdőnek leadná Az ilyen szilárd részek, melyek az ötvöző- 70 fémnek nagy százalékos mennyiségét tar­talmazzák, az acél lehűlésekor különít­ményeket képeznek. A fent ismertetett hátrányokat azáltal kerüljük el, hogy az ötvözőfémet a fürdő- 75. höz oxid, vagy érc alakjában adagoljuk, melyet az olvadt acélban lévő redukáló­közeggel redukálunk. A redukálóközeget

Next

/
Oldalképek
Tartalom