86090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás testeknek nemfémes anyagokból való előállítására

Megjelent 1931. évi junius li

ó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 86090. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Eljárás testeknek nemfémes anyagokból való előállítására. Daimler-Motoren-Gesellschaft cég Stuttgart-Untért iirkli eim. A bejelentés napja 1916. évi november hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1915. évi november hó 24-ike> Jelen találmány tárgya eljárás magas igénybevételt szenvedő és rendesen nemfémes anyagokból készítendő részeknek, nevezetesen repülőgépek hajtócsavarjainak, 5 kocsikerekeknek, a kocsitest falainak és hasonlóknak előállítására. Az eljárás lényege abban áll, hogy alkalmas anyagból álló igen vékony, papír, egészen fourniervastagságú lapokat alkalmas ragasztóanyag-10 gal kötünk össze egymással. Ily vékony, különféle anyagból, pl. fából, fiberből, szövetből stb. álló lapoknak alkalmazásából a készítendő testek ellenállóképessége és rugalmassága tekintetében 15 lényeges előnyök folynak, mert az anyag esetleges hibáit a vékony lapok alkalmazása folytán azonnal észrevehetjük és az illető lap kiselejtezése által elkerülhetjük, ami a csavarok stb. készítésére jelenleg hasz-50 nálatos kb. 2 cm vastagságú lemezeknél nem lehetséges. A találmány tárgyának lényege, a mellékelt rajzokból válik érthetővé. Az 1. ábra légcsavart mutat, mely amint Í5 a 2. ábrabeli keresztmetszetből látható, egyes vékony, a csavar forgástengelyére merőlegesen álló lemezekből van összer állítva. A hajtócsavar ellenállóképességének növelésére oly tekintetben, hogy a SO csavarszárnyak lebegő mozgásának hatására a lemezek szét ne váljanak, a pl. fából álló lapok közül egyesek úgy vannak fektetve, hogy rostirányuk, amint ezt a (2) szám jelzi, a csavar sugárirányával 15 esik össze. Ezen lemezek a csavar húzó-és ha jlítóigéiiy be vételeinek felvételére szolgálnak. Más lemezek úgy vannak fektetve, hogy rostjaik a (3) vonatozás irányában metszik a (2) rostirányt. A (3) rostirányban fekvő lemezek feladata a csavar hossz- 40 irányú repedését meggátolni. Ezen elrendezésnél, amint a 2. ábrából világosan látható, azon hátrány áll fenn, hogy az egyes lemezek a csavar szárnyában csak aránylag csekély felü- 45 leti kiterjedéssel bírnak. Ezen hátrány kiküszöbölésére a lemezeket a 3. ábrában látható módon úgy rendezhetjük el, hogy a csavar forgástengelyével bizonyos szöget zárnak be, mely kb. egyenlő a csavar- 50^ szárny emelkedési szögének középértékével. Ezen elrendezéssel elérjük, hogy az egyes lemezek lényegesen nagyobb felületre terjedjenek ki, mint a 2. ábrabeli elrendezésnél. A 3. ábrabeli elrendezés mellett ter- 55 mészetesen célszerű mindegyik csavarszárnyat külön készíteni, mert különben az egyes lemezek nagy '.felületi kiterjedésének előnye csupán az egyik szárny részére volna elérhető. 60 A 4. ábra oly elrendezést mutat, amelynél mindkét szárny egyidejű előállításánál tesszük lehetővé .azt, hogy a lemezek lehetőleg nagy terjedelműek legyenek. 5. ábra a csavar egyik szárnyának megfelelő ke- 65 resztmetszete. E szerint a csavar az egyes lemezekből úgy keletkezik, hogy a lemezek az agyban a csavar forgástengelyére merőlegesen vannak elhelyezve és hogy addig, amíg az egyes lemezek még kép- 70 lékeny állapotban vannak, az egész csavart úgy sajtoljuk, hogy a szárnyakat alkotó lemezrészek az agyhoz képest elcsavartatnak. Ennek folytán, amint az 5. ábrából látható, mindegyik 4 lemez az agy- 75 ban merőlegesen áll a tengelyre, ellenben a szárnyakban a különböző emelkedési