86071. lajstromszámú szabadalom • Csavarmenet alakú világítótest izzólámpák számára és eljárás annak előállítására

Megjelent 1931. évi junius lio 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 86071. SZÁM. — VII/ll. OSZTÁLY. Csavarmenetalakú világítótest izzólámpák számára és eljárás annak előállítására. Patent-Trenliaud-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég- Berlin. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1921. évi julius hó 13-ika. Csavarvonalalakú világítótesteket, melyek egyetlen kristályból állanak izzólámpák számára eddigelé oly módon állítottak elő, hogy egyetlen kristályból álló > drótból indultak ki és ezt csavarvonal alakjában fel csévélték. Míg azonban az egy kristályból álló drótok olyan esetekben, midőn azokat kinyújtott alakban alkalmazták izzólám) pák világító testéül nagy szilárdságuk és mechanikai tulajdonságaik változhatatlansága által tűntek ki, kiderült, hogy csavarvonal alakban felcsévélt egy kristályból álló drótok izzólámpák világító> testéül való használatára nem igen alkalmasak. Az égés folyamán az egyes csavarmenetek igen nagy mértékben eltorzulnak, úgy hogy a világítótest eredeti alakját elveszti. Ugyanezen eset áll elő, I ha csavarvonialakú izzótesteket olyan drótból képezünk, mely kevés számú egymással összekapcsolt vagy egymást átlapoló hosszú kristályból áll. Ezen jelenség oka abban rejlik, hogy a drótok > esévélése által a kristály, illetve az egyes kristálydarabok igen erősen meghajlíttatnak, amikor azok külső részei tetemesen nyújtatnak, míg a belsők összenyomatnak. A drót ezáltal nincs is többé I egyensúlyi állapotban, hanem inkább kényszerállapotbaii van, melyből szabadulni igyekszik. Emellett azon erők, melyekkel egyensúlyi állapotát visszanyerni törekszik mindenesetre elegendők arra, i hogy megfelelően magas hőmérsékletnél az adott csavarvonal alakot teljesen tönkre tegyék és ezzel az izzólámpát használhatatlanná tegyék. Ezen hátránytól azon csavarvonalalakú egyetlenegy kristályból vagy kevés 40 számú egymást átlapoló kristálydarabból álló világítótestek mentesek, melyeknél a kristály, illetve az egyes kristálydarabok keletkezési állapotuk alakjához képest nincsenek meghajlítva, különösen pedig a 45 csavarvonalalakba való csévélés által nem szenvedtek alakváltozást. Általában akkor kapunk ilyen világítótestet, ha a végérvényes kristályképződést csak a csavarvonal alak képzése után engedjük végbe- 50 menni. Ezen esetben a végérvényes kristály tekintet nélkül az adott külső alakra, törvényszerűen képződik, miáltal a kristályelemek eltolódása és a rácsvonalakeltorzulása, ami az egy kristályból álló 55 drótoknak csavarvonalalakba való utólagos hajlítása következtében fellép, elmarad. Az ilyen csavarvonalalakú világítótest úgy viselkedik, mintha egyetlenegy, 60 vagy kevés számú egymásra helyezett kristályból lenne kimetszve. Ez fölismerhető, ha egy a leírt módon előállított csavarvonalalakú világítótestet maratunk. Ösmeretes, hogy a kinyújtott egy kris- 65 tályból álló drótok a marásnál mindenkor prizmaalakot vesznek fel, amint azt az 1. ábra mutatja. Ha egy csavarvonalalakú világítótestet, mely egyetlen kristályból álló drót felcsévélése által képző- 70 dött egy maró folyadékba helyezünk, úgy a felcsavart egyetlen kristályból álló drót ugyanúgy maródik, minit a kinyújtott, azaz a marási élek a csavarmeneteket követik, amint az a 2. ábrán fel van 75 tüntetve. A csavar burkoló teste a maratások után is henger marad.