86050. lajstromszámú szabadalom • Gép dohánylevelek bordamentesítésére és továbbítására

zetben tartatik, hogy ez utóbbiak az említett bordafelületekkel együttműködnek és ily módon a dohánylevelet szétvágják, miközben a felületek fölött elvonul. 5 A lefosztó szerkezet működési módja az egész bordának a levélből való eltávolítására. A levél csúcsával előre irányítva úgy vezettetik az (A) és (B) előretolóhengerek .0 közé, hogy a borda egy a (B) dob közepén az (E, F) szíjak között elrendezett (B) kerületi horony elé jut (16. ábra). Ezt követőleg egyrészt az (E) és (F) szíjak, másrészt a (G, Gl, G2) és (H, Hl, H2) .5 szíjak közé kerül és ily módon a (C) dob (D) bordája alatt vezettetik és mint a 15. és 16. ábrák mutatják, harántirányban ezen borda fölé hajlíttatik. A (D) borda szemben fekvő oldalain fekvő (G, H) szí-Í0 jaknak az a célja, hogy a dohánylevél rugalmas oldalrészeit a bordától kétoldalt oldalirányban elnyújtsák, mim,ellett a levél bordái, mint a 15. ábra mutatja, a (49) horonyban fekszik. Ezáltal a levél Í5 nagyobb része a párhuzamos (65, 66) korongok által létesített vágásai vonalon kívül fekvő helyzetbe huzatik és ennek következtében a vágás után a levél csekély része a bordán függve marad. A J0 nyújtási fok főleg attól függ, milyen közel fekszenek a (G) és (H) szíjak belső szegélyei a (D) borda oldalain; legnagyobb akkor, ha ezek a szegélyek a (C) hengerhez képest sugárirányban és befelé 36 haladnak a bordaoldalak mentén és csökken ezen szegélyeknek a bordaoldalaktól való távolságának arányában. A nyújtási fok tehát a szükséghez képest egyszersmindenkorra azáltal szabályozható, hogy 10 a (G, H) szíjak a lefosztandó levél mineműségének megfelelően a bordaoldalakhoz; képest beállíttatnak. Szívós levélnél nagyobb nyújtási igénybevétel alkalmazható, mint gyönge leveleknél és ennek 15 megfelelően kell történnie a (G, H) szíjaknak a (B) bordához képest való beállításának is. A 15. ábrában a (G, H) szíjak úgy vannak szemléltetve, hogy szegélyeik a (B) borda oldalaival nem érintkeznek, 50 hanem szorosan mellette fekszenek. A szíjaknai? lágy, hajlékony anyagból, pl. hevederszalagból, gumiból vagy borjúbőrből kell készülniök, úgy hogy felső szegélyeik, mint a 15. ábra mutatja, kissé 55 hajlékonyak, hogy maguktól simuljanak hozzá a levélhez és ily módon rugalmas nyomást fejtenek ki a levélre oly célból, hogy azt nyújtsák anélkül, hogy elszakítanák vagy elvágnak, mint a kemény, éles vagy merev anyagból való szíjak. 60 Az alsó két csoport többi (Gl, G'2) és (Hl, H2) szíjai a levél oldalrészeit szorosan a két (E, F) szíjhoz szorítják, mely szíjak a (C) hengerre támaszkodnak. Az (E, F) szíjak akkor a levél számára, rugalmas 65 lefekvési felületet alkotnak, mely kapcsolatiban a (G, Gl, G2) és (H, Hl, H2) szíjak két csoportjával a levelet biztosan rögzíti és míg a levélborda az alább ismertetett módon kivág a tik, megakadá- 70 lyozza az oldalrészelvnek bárminemű oldalirányú befelé húzását a (D) borda felé. Az (I) kés célszerűen úgy állíttatik be (8. ábra), hogy középpontja a (C) henger hosszközép tengelye mögött fekszik. Két 75 (65, 66) korongja oly mértékben van egymástól elválasztva, hogy a levélborda legszélesebb része (15. ábra) ezen korongok közé sajtolva fekszik, A vágóélek a (D) bordával működnek együtt, ha a le- 80 vél a borda és a kés között átvezettetik, hogy a levélrészek a (D) borda (49) hornyába fekvő dohánybordától levágassanak. A kést kissé a (C) henger mögött ren- 85 dezzük el, hogy a levélnek ismertetett nyújtása a szét vágtis előtt mehessen végbe. Különösen kiemeljük azonban, hogy a késnek a (C) hengertől különböző távolságban való hosszorányú beállítása 90 által a vágóhatás kezdete szabályozható, úgy hogy ez a kívánt pillanatban, vagy a nyújtás alatt vagy később kezdődik. Ily módon a kés szükség esetén majdnem közvetlenül azután kezdhet működni, mi- 95 után a (G, H) szíjak megkezdték a levél nyújtását. A vágóhatás a késnek hátrafelé való beállításával esetleg késleltethető, míg a (G) és (H) szíjak a kívánt vagy pedig a lehető legnagyobb nyújtást 100 eszközölték. Világos tehát, hogy ezen szerkezet által a levélnek a (D) borda fölött való nyújtása kétféleképpen szabályozható. Először a (G, H) szíjak segélyével, melyek a (D) bordától nagyobb vagy 105 kisebb távolságban állíthatók be és ily módon a kívánt maximális nyújtást léte síthetik, másodszor pedig az (I) kés ismertetett beállításával, miáltal a vágóhatás tetszőleges időpontban, a nyújtás no közben vagy a nyújtás befejezése után veheti kezdetét. A valóságban a levélre kifejtett nyomás mértéke ily módon a : szíj beállításával már megállapított maximális határon belül szabályozható. Fent 115 már jeleztük, hogy valamely sajátos faj-